Ugrás a tartalomhoz

Oldal:A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvei 3. kötet 1857.djvu/19

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

A MELEG FORR. FÖLDT. VISZONYAI

Ca . 036 CO2 . 0,65
NaO,LiO. 0,31 SO3. 0,31
MgO. . 0,07 Cl . .0,18
KO. . 0,03 HS. . 0,15
Al2O3 . 0,01 PO5 . 0,02
FeO . 0,002 SiO3 .0,01
MnO . 0,002 S2O2 0,01
N . . 0,009

Ezekhez jőnek még kevés mennyiségben szerves részek.

Molnár munkájának végén táblásán kimutatvák az egyes források elemzései, ebből kitűnik, hogy a hydrothionsav HS s az alkénessav (dithionossav) S2O2 csak a józsefhegyi vizekben fordul elő, mig a gellérthegyiekben hiányzik. Ezeket a viz valószinűleg felületesen veszi fel a mint a nummulitmész s márga rétegeken megy keresztül; e rétegek pyritet tartalmaznak nemcsak krystályokban, hanem finom osztatú állapotban is, a viz meg az oxygen azt vegybontja, a bomlási termény vasoxyd s hydrothionsav, mely utóbbinak egy része oxygen hozzájöttével alkénessavvá S2O2 lett. A lukácsfürdő azon forrása, melyet ivásra használnak, csak ugyan hoz fel apró pyritkrystályokat s ezek mellett széndarabokat, melyek szintén az eocenmárgában tanyáznak.

A kénsav SO3, mely egyik vizben sem hiányzik, valószínűleg szintén pyritnek köszöni eredetét, melylyel azonban a viz már mélyebben, tán még a fehér tömött mészben találkozik, úgy hogy mire fel ér, a lejutott levegő oxygenjének rovására tökélyesen kénsavvá változik, 3 a megmaradt nitrogén mint ilyen bugyog fel a vizzel. Pyritet a fehér tömöttmészben helyenként nagyobb mennyiségben is találtam, a dolomitban mind eddig sehol.

A szénsav CO2 legnagyobrészt a mész és dolomit képletekből ered.

A phosphorsavat PO5 valószinűleg apatit szolgáltatja. Ezt itt ugyan még egyik képletben sem találtam, de egyrészt sok más helyen elő jő fehér tömöttmészben, másrészt nem hiányzik a phosphorsav a láva, basáit sőt a trachytokban sem, miként ezt M. Gr. Fowns[1] a drachenfelsi trachytban, Suliivan[2] az obsidiánban,
  1. D'Archiae, histoire des progrès de la géologie III. 600 I.
  2. Bischoff, Lehrbuch der chem. u. phys. Geologie I. 699. 1.