Oldal:A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvei 3. kötet 1857.djvu/16

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

6 SZABÓ

hőmérő télen nyáron változatlanul maradna. E mélységtől le felé számtalan elvitázhatlan tény bizonysága szerint a hőfok folytonosan nő. A növés aránya, miként az artézi kutaknál s bányákban tett fáradságos kísérletekből kitűnik helyenként változó lehet, mely változásoknak saját okaik vannak, melyeket olykor kipuhatolni sikerül olykor nem; azonban lehet egy középszámot állapitni meg, melytől lefelé a hőfok rendesen növekszik, s e középszám a mi tájainkon 100,1°C fokra.

Ha tehát mi itt Budán a föld közép hőfokát vesszük, azt a legmelegebb forrás hőfokából levonjuk, a mélység kiszámításához minden adattal birandunk.

A föld közép hőfokának közvetlen meghatározása nehézséggel jár, s olykor alig kivihető, de birunk az u. n. heterothermák vagy is a hideg források közép hőfokában oly adatot, mely egyszersmind a föld közép hőfokának kifejezése. Én a budai hideg forrásoknak vagy 30 különféle időben tett meghatározását vettem, s ezekből a számtani középet kiszámítva +9°C kaptam. Kik a forrás hőfokának viszonyaival különösen foglalkoznak azt állítják, hogy júniusi mérések mindig a közép hőfokot adják, s csakugyan 9°C s néhány tizedet mutat Dr. Kernernek legtöbb júniusi (1856) mérése.[1]

Ezen u. n. hideg források mutatják a nyári s téli hőfok változásait világos bizonyságául annak, hogy azok nem fészkelnek oly mélységben, melyben a föld saját melegében részesülhetnének, az azok által mutatott hőfokot lehet tehát a keresztülfutott földréteg mindenkori hőfokának venni, főleg ha csak, mint itt, megközelítő eredményről van szó.

A föld középhőfokát Budán tehát + 9°C vehetjük.

A császárfürdő ivásra használt kútvizének hőfoka +61,3° C, miből a + 9°-t le vonva 61°— 9° = 52° C

Ez 52 szorozva százzal ád — 5200 mihez a + 9° határának mélységét 80 adva,

5280 vagy kerekszámmal 5300 megközelítőleg azon mélység, melyből meleg forrásaink hozzánk érkeznek.

Kérdés már most micsoda földtani képlet van e mélységben?

  1. Beitrag zur physikalischen Geographie von Ofen von Dr. Anton Kenier. (Erster Jahres-Bericht der k. k. Ober-Realschule in Ofen 18S6).