A MELEG FORR. FÖLDT. VISZONYAI. 7
Miként a maga helyén részletekkel előadandom, a harmadkori képlet összes vastagsága vagy 1400’, s különösen Budán hol a melegforrások táján az ujabb neogenképletek hiányzanak, azt 1000’-ra lehet tenni; ezt az 5300’-ból levonva marad még 4300’. — Atrachyt, mint nálunk a legalsó képlet, a harmadkori kőzetektől a másodkori dolomit és tömött fehér mész által van elválasztva, melyek vastagságát úgy meghatározni mint a harmadkori képlettagokét, rétegesség csaknem végképeni hiányában nem lehet, de megközelitőleg én kevesebbre becsülöm 4300 lábnál, még pedig annál inkább minthogy nem igen távol a Józsefhegy háta mögött a Svábhegy s Jánoshegy nyugoti részén Budakesznél találtam egy helyet, hol a trachyt magát a dolomitén üti fel, s a nummulitmész alatt s mellett búvik elő egy todulási dörzsbrecciát képezvén, melynek részei trachyt, dolomit, ennek szaruköve s eocenmárga. Ezen tény igen valószínűvé teszi, hogy az összesen kivánt 5300' mélységben meleg forrásaink már rég a vulkáni kőzetben tanyáznak, s onnan hydrostatikai nyomás következtében a fehér tömött mész meg a dolomit számtalan hasadékain keresztül jutnak a föld felületére; itt vagy a dolomitén vagy az ezt vékonyan fedő eocén képleteken át törvén elő.[1]
Itt ott az alsó agyagon látjuk kijőni a vizet; ez ott történik, hol alatta a mélyebb képletek magasra nyúlnak fel úgy, hogy az agyag vastagsága csekély s azt a nyomott viz keresztül törni birta. Különben az agyag inkább védőszerepet játszik,a hideg légi s dunavizet a meleg vizhez férni erélyesen nem engedvén. Erről nevezetes tanúságot tesz azon számtalan forrás, mely a Duna fenekén tódul elő, s melyek közül a magasabban fekvőkhez csekély vízálláskor hozzá férhetünk. Ilyen van a Margit sziget nyugoti részén, melyet Dr. Kerner +31°,25 C melegnek talált 1856 Martius 12-én midőn a vízállás 4’ volt. E viz hydrothionsavat tartalmaz s a homokra vasoxydet rak le: magasabb vízálláskor a Duna folyik rajta. Még nevezetesb példa az u. n. fürdő sziget, mely a Dunából csekély vízálláskor kimerül s nagyobb vízálláskor ismét eltűnik. Fekszik a Margitsziget fölött a budai nagy sziget s a pesti part között.
- ↑ A malomtó azon forrásának nyilasát a fönebb emiitett kijavításkor 1819-ben megmérték: fölül 15“ volt átmérője, ebbe egy 18 fontos golyót eresztettek, mely 50 láb mélységre lement, de itt a nyilas keskenyebb lévén megakadt.
