Oktáv

A Wikiforrásból
Oktáv
szerző: Somlyó Zoltán

A rím, ha rossz szivek tapintják s rossz szemek:
fonák.
A kéz, ha hűs kezek szorítják össze álnokul:
kihűl.
A szív, ha sanda szem tekint belé s belékacag:
remeg.
A nő, ha rossz szívvel megvádolod igaztalan:
zokog.
Az éj, ha sápadt arcon ömlik el:
kinoz.
A víz, ha tisztátlan edénybe jut:
nem tiszta már.
A csók, ha nem csókolják vissza már:
a sírba fut.

A könny, ha nem hiszik, ha éri gúny:
mérges patak.

A költő sorsa átkozott s a könnyje is.
Ő tudja csak!