Nyelv (Magyar mythologia)
További sajátlagi kútfőül veszem mindjárt magát a nyelvet. — Egyrészt fogamilag már mind kettő a vallási-érzet s nyelv ugyan azon benső emberi tehetség nyilatkozata lévén; másrészt pedig valamint a nyelv a vallási nyilatkozat egyik fő műszere, fogalmai tükrözője, úgy ismét a nyelv egyes kitünő nyilatkozatainak a vallás adott benső értelmet, s ekkép mind a kettő szoros viszonyban alakult. Innét keresem már benne, szavaink bizonyos vallási érzet, fogalom s cselekvésre vonatkozó sajátságos értelme és használatában régi vallási fogalmaink nyomát, s ennél fogva különösen régi nyelvünk szavaiban vagy azoknak régi nyelvünköni sajátlagibb eredetibb értelmében. Elől állnak tehát itt régi nyelvemlékeink, azután összes lexicographiánk és idioticonunk, mikint általában a szóértelem történetének vizsgálata, kisérve a megérthetésére nélkülözhetlen nyelv-, szófejlődés- s képződési tudomány ismeretével. Az így használt munkálatok :
1) Régi magy. nyelvemlékek, kiadva az akademia által. Budán 1838—46, 1—4 kötet (gyakori idézeténél rövidítve : N. E. köt. s lap számmal). — Pray vita b. Margarilae. Tyrn. 1770. A többi töredékesen egyes iratokban közölve, mint a tud. gyüjt. tudománytárban, akademia értesítőjében s legújabban Toldy nemz. irod. története példatárában. — E mellett összes magy. irodalmunk a legrégibb termékektől egész a 18 századig (l. erről az elősz.).
2) A Lexicographiára nézve, kezdve a szógyüjtők: Nyir-kállai és Fabriciusnál az egész régibb szótárirodalmon, mint Calepin magyarázója, Verántz, Nomenclatura rerum, Molnár Albert, Sándor Ist., Szabó D., Pápai Páris, Kresznerics szótárain át minden egyes tárgyunkra felmerülő nevet, szavat átvizsgáltam, s feltalált eltérőbb és sajátlagibb vett magyarázatit az illető szótár idézetével adtam, mit legtöbbször a kimeritőbb s a többit nagyobbára felvett Kresznerics nevezésével végezhettem ugyan el, mind a mellett még is különös tekintettel voltam Molnárra, s hol kellett a többit sem hagytam el, mihez még az újabb akademiai kézi szótárból is vettem erősítést. (a név idézete mellett értetik, hogy a felhozott szó alatt keresendő a hely).
3) Épen ily becscsel birnak tárgyunkra nézve az idioticoni gyüjtemények, melyek közöl az eddigiek az akademia Tájszótárában összeállítva kiadvák. Valamint azonban az előbbire sajátlag a készülőben lévő akademiai nagy szótár még sokat pótolhat, úgy ez utóbbira is még kimerítőbb s kiterjedtebb gyüjtések több anyagot hozhatnak elő.
4) Ide tartom végre még nomenclaturánkat, hely- s régi személy-neveinket, az előbbire a gyüjtés csak most kezdődött (l. a muzeumbani közleményeket), mind kettőnek dús tára e tekintetben ismét diplomatariumunk is, ha csak a benfoglaltak diplomaticai hűséggeli visszaadása több kezességgel birna. Különösen fontosak tárgyunkra, mint annak folyamán látható, a természetrajz tárgyai s itt különösen az állat- s növényország, kitünőleg pedig az utóbbi dús népies elnevezései. Mire már szinte nevezetes régibb, a népies elnevezésekre is különösen kiterjedt munkákat birunk. Az itt gyakran használtak s idézettek:
Horhi Melius (Juhász) herbariuma, az faknac foveknec nevekrol st. Colosuárt. 1578. Clusii Atrebatis (de l' Ecluse) rarior. aliq. stirpium p. Pannoniam, Austriam etc. historia. Antverp. 1583 (magyar nevekkel),ehhez függelék: Stirpium nomenclator Pannonicus Antverp. 1584, a magyarázott nevek Beythe Istvántól, miért e néven idézem. — Némileg: Francovith Gergely, hasznos és felette szikseges könyv 1588.
Végre Benkő fűszeres nevezetei, Endlicher flora posoniensis; ritkábban juthattam Dioszegi s Fazekas meg Vajdához.