Nyíl a fehér szekfű
Nyíl a fehér szekfű, nyíl már az esőbe szerelmes
nárcisz, nyílnak már a hegyi líliomok.
Nyílik már a leány, rózsák rózsája, s a szívben
a fiatal vágyak drága virága kihajt.
. . . Óh ragyogó, zöldfü.rtü mezők, be hiába nevettek!
Szebb csokor ő, mint méz-illatu bokraitok.