Nyári virág téli idő
Nyári virág téli idő
Alatt nem zöldül,
Az én rózsám már hűtelen,
S más karjában ül.
Nem szedsz már több nefelejcset,
Éltem arany tavaszán,
Szivem oh melly igen szán.
Hervadt virág, a kopáron
Te egyedül lengsz,
Szegény szivem egy hűtelen
Után, mért esengsz?
Majd nyilik még egy rózsaszál
De nem az ő karjain,
Rideg sirom hantjain.
Majd ha egy nap bus éjjele
Hozzám elvezet,
De már késő, nem nyujthatok
Nem, többé kezet.
Mert hideg hant borit engem,
Könyed oda nem hathat,
Vissza többé nem adhat.
Oh ti sápadt liliomok,
Arczom szinébe,
Halavány bút ne fessetek
Az ő képébe.
Hagyjátok meg az életnek
Rajtam minden virágit,
Hadd nyughasşam én is itt.