Mostan hevertemben
Mostan hevertemben egy dolgot mondanék,
Dolgom iránt arra mert igen rá érnék,
Ha a fejér sereg meg nem haragudnék,
Róluk egy éneket majdan énekelnék.
Ha hétfőre kelvén, kender munkát tészesz,
Egész esztendeig mind csak beteg lészesz.
Aprólék marhádban igen sok kárt vészesz,
Elveszik tehened hasznát, azon vesztesz.
Köz példában szokta fejér nép mondani:
Kedden, szerdán két nap soha se jó fonni;
Sőt azon napokon nem jó motólálni,
Mert az ollyan fonal nem jól fog megkelni.
Csötörtökön illyen magyarázat vagyon,
Hogyha este fonnak, ördög örűl azon,
Ott sok üres orsót hány be az ablakon,
Rettenetes zörgést támaszt a padláson.
Pénteken kenderre nem jó igen nézni,
Keze lába, ki fon, meg fog zsugorodni.
Szombaton szokták jól a rokkát eldugni,
Hétfőn, kedden, szerdán rá érnek keresni.
Tehát jó fejér nép! igy vagyon dolgotok,
Hogy egy héten hat ünnepet tartsatok,
A kender munkának ellene mondjatok,
A konyhán belőle jó tüzet rakjatok.
Rosz ember volt, elsőben ki csinált orsót,
Megérdemlett volna teste metélve sót.
Nem érdemlett volna meg, hidd, egy szem borsót,
Áldott ember volt, ki csinált pintes korsót.