Mint zuhanó meteor…

Mint zuhanó meteor…
szerző: Sárközi György

Nyugat, 1925. 16-17. szám · / · Kis anthologia

Fényesre fenten az égi sarló sötét füvekbe harap,
Szanaszét csillagok botladoznak, fölrettent fürjmadarak.

Csillagok az égen... hontalan csillag, botladozom idelenn...
Kardok kergetnek, villogó szablyák, élesen és hidegen.

Ahova lépek, talpamat tarló döfködi kegyetlenül,
Szárnyatlan szállnék, de visszalök a felszél s borzadva elmenekül.

Magányosan és számüzötten, mint zuhanó meteor,
Tengek hideg világokon át s tudom, hogy valahol

Elnyel a magyar síkok homokja, - fölöttem jeges kaszák
Zengnek s a tarlott rét fürtjei sírják eltemetett lelkem panaszát.