Ugrás a tartalomhoz

Megdicsőülés

A Wikiforrásból
Megdicsőülés
szerző: Georg Trakl, fordító: Dsida Jenő

<poem> Mikor este lesz, A kék tekintet nem kísér tovább. Kismadár dalol a tamarindafán.

A jámbor szerzetes Összeteszi halott kezét. Fehér angyal jelenik meg Máriának.

Ibolyák, kalászok És fürtös bíborszőlők éjsetét koszorúja: A szemlélőnek ennyi az év.

Lábad előtt Felszakadnak a holtak sírjai, Ha homlokodat ezüstkezedbe hajtod.

Az őszi hold Csöndesen búvik meg a szádon, Részegen a sötét dalok mákonyától.

Kék virág Zsong halkan a megsárgult kőzetekben.