Megbánás
Esküszöm – és ne szeress, ne legyen rám gondja szivednek,
mely még pár nap előtt híven epedt szivemért,
hogyha egész fiatalságom ezer ostobasága
jobban bánt valaha, mint az a tegnapi egy
bánt: hogy csóktalan elmentem tőled haragomban
és letagadta magát ajkamon a szerelem.
Mert hiába kivánnám borral búmat elűzni:
könnyé válik a bor, s én csupa könnyet iszom.
És hiába kivánnék mást ölelni, ha szívem
rab már, s más mellett cserbehagy az ölelés.
Csak te vagy aki nekem még tetszhetsz; nincs szemeimnek
széplány Rómában: csak te magad vagy a szép.