Lear király/Második felvonás, 1. szín
| ← Első felvonás, 5. szín | Lear király szerző: William Shakespeare, fordító: Vörösmarty Mihály Lear király/Második felvonás, 1. szín | Lear király/Második felvonás, 2. szín → |
Udvar, Gloster gróf kastélya előtt
Edmund és Curan találkoznak
EDMUND
Légy üdvöz, Curan.
CURAN
Légy üdvöz, sir. Atyádnál voltam, s tudtára adtam, hogy Cornwall fejedelem s Regan fejedelemnő ma éjszaka ide szállnak hozzá.
EDMUND
Hogy lehet az?
CURAN
Valóban, nem tudom. Bizonyosan tudod a bolygó híreket, értem a suttogásokat, melyeket még csak fülheggyel hallhatni.
EDMUND
Nem, én mitsem tudok. Kérlek, mik azok?
CURAN
Nem hallottad, hogy Cornwall s Alban fejedelmek között legközelebb harcra kerül a dolog?
'EDMUND
Szót sem.
CURAN
Meghallod nemsokára. Élj boldogul.
El
EDMUND
Estére itt a herceg? jó! a legjobb!
Ez összevág tervemmel. Itt apám
Őrséget rendelt bátyámat befogni.
Egy kényes dolgot kell még végzenem.
Szerencse! gyorsaság! működjetek. -
Egy szóra, bátyám! Jöjj le, bátya, mondom.
Edgar jő
Apám leset rád. E helyet kerüld.
Már rejteked tudják. Az éj segít. -
Nem mondál semmit Cornwall herceg ellen?
Útban van, itt lesz rögtön, még az éjjel,
És Regan is. Nem szóltál a viszályról
Alban s Cornwall között? Eszmélj reá!
EDGAR
Egy szót sem, mondhatom.
EDMUND
Apámat hallom jönni. - Megbocsáss,
Cselből kardot kell húznom. Húzz te is,
Tégy, mintha védekeznél. - Hirtelen! -
Add meg magad. - Előzd meg őt. - Világot!
Fuss, bátya. - Fáklyát, hejh! - Élj boldogul.
Edgar el
Egy pár csepp vér tanúságot teend,
Karját megsebzi
Hogy bátran szembeszálltam. Korhelyek -
Elégszer láttam - tréfából rosszabbul
Bánnak magokkal. - Hejh, apám, apám!
Megállj! - Segítség!
Gloster és szolgák fáklyákkal jőnek
GLOSTER
Hol van a semmirekellő?
EDMUND
Itt álla éles karddal a sötétben,
Rémes varázzsal a holdat esdekelvén,
Fő-mesterét, hogy kedvezzen neki.
GLOSTER
De hol van?
EDMUND
Nézd, uram, én vérzem.
GLOSTER
Edmund, szólj, hol a gazfiú?
EDMUND
Erre szökött meg. Mert hogy semmi módon -
GLOSTER
Utána! nyomozzátok.
Néhány szolga el
- Mit semmi módon?
EDMUND
Rávinni nem bírt nagyságod megölnöm,
S midőn azt mondám, hogy az istenek
Haragjok minden villámával az
Apagyilkost sújtják, és hogy mennyiféle
És mily szoros lánc köt fiút s apát,
Szóval, megértvén, mily megborzadással
Hárítám el vérbántó szándokát,
Nekibőszült és védetlen testemet
Kivont karddal támadva, karomba szúrt.
De hogy látá, miként lelket veszek,
Ügyemben bízva bátran szembeszállok,
Vagy megriadván, amint zajt ütöttem,
Nagy-gyorsan elment.
GLOSTER
Menjen bárhova,
Megkapja büntetését. - A fejedelem,
Az én derék uram, főm s pártfogóm
Itt lesz ma éjjel még: annak nevében
Kihirdetem, hogy aki kézbe adja
A gyáva gyilkost, hálánkat nyerendi
S halált, ki elrejtendi őt.
EDMUND
Midőn
Szándékát rosszalám s ő makacsul
Annál maradt, bosszúsan megfenyegettem,
Hogy felfödöm; de azt felelte rá:
»Te semmiházi fattyu, azt hiszed,
Ha szemben állunk, bárhogy bíznak is
Becsűletedben és erényeidben,
Hitelt tudnál szerezni szavaidnak?
Bizonnyal nem. Mit én eltagadok
(S azt megteszem, habár saját kezem
Irását hoznád is fel), mind reád
Hárítom vissza mint árulkodást,
Rágalmat, átkozott cselt. Tökfejűvé
Kén' tenned a világot, hogy ne higgye:
Az a sok haszon, amit a halálom
Hozna reád, van oly hatalmas ösztön,
Hogy életemre törj.«
GLOSTER
Konok gazember!
Levelét tagadja? Nem fiam nekem.
Künn harsonaszó
A herceg harsonái. - Nem tudom, miért jön.
A réveket bezárom. Meg nem szabadul
A semmirekellő. Képét szerteküldöm -
A herceg azt megadja - hogy mindenütt
Megismerjék, s kieszközlöm, te hű
Fiam s vérem, hogy minden birtokom
Végzés szerint rád szálljon örökül.
Cornwall, Regan kísérettel jőnek
CORNWALL
Hogy vagy, nemes barátom? Még alighogy
Megérkezém, máris rendkívüli
Hírt hallok itt.
REGAN
S ha az való,
Minden bosszú csekély a bántalom
Megtorlására. Mint vagy, jó uram?
GLOSTER
Ó, hercegnő, agg szívem megszakadt.
REGAN
Hogyan? Tehát apánk keresztfia,
Kinek apánk adott nevet, Edgar fiad
Tört volna életedre?
GLOSTER
Ó, asszonyom, szégyenlem mondani.
REGAN
Nem cimborált a korhely lovagokkal
Apám szolgálatában?
GLOSTER
Nem tudom, asszonyom,
Ez szörnyü, szörnyüség.
EDMUND
De igen, asszonyom,
Velök tartott.
REGAN
Így nem csodálhatom
Rossz indulatját; ők unszolhaták, hogy
Ez agg embert megölje s javain
Zsákmány gyanánt ők dúlakodjanak.
Ez este kaptam néném levelét,
Melyben felőlök értesítve int;
S ma hozzám jőnek szállni: nem leszek honn.
CORNWALL
De én sem, Regan, arról biztosítlak.
Apádnak, Edmund, hallom, hű fiúi
Szolgálatot tevél.
EDMUND
Sir, azzal tartozom.
GLOSTER
Föltárta Edgar cselét, s - ím - e sebet
Akkor kapta, hogy el akarta fogni.
CORNWALL
Nyomozzák őt?
GLOSTER
Igen, kegyelmes úr!
CORNWALL
Ha kézre jő, nem lesz többé soha
Mit félni tőle. Szabd ki büntetését,
S én végrehajtom azt. Mi téged illet, Edmund,
Kit engedelmesség s erény
Ajánlanak, miénk vagy; íly szilárd
Hűségü lelkek kellenek nekünk.
Számot tartunk rád.
EDMUND
Hű szolgád leszek, sir,
Minél elébb bár.
GLOSTER
Vedd hálámat érte!
CORNWALL
Még nem tudod, hozzád miért jövénk -
REGAN
Ily rémborús éjjel s időn kivűl.
Nagy dolgunk van, nemes Gloster, miben
Tanácsodat szeretnők hallani.
Apám, úgyszinte néném is tudósít,
Hogy meghasonlás van köztök, s mi ezt
Legjobbnak gondoljuk házon kivűl
Intézni el. Külön követjeik
Válaszra várnak. Nyugtasd meg magad,
Öreg barátunk, és fordítsd figyelmed
Ügyünkre, mely gyors eljárást kiván.
GLOSTER
Szolgálatodra állok, asszonyom.
Örömest fogadjuk el nagyságtokat.
Harsona. Mind el