Le van a szivem lánczolva

A Wikiforrásból
← Piros czipő, piros pántlikáraNépdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
Le van a szivem lánczolva
Mikor megyek Erdélyország felé →

Le van a szivem lánczolva,
Nincsen a ki feloldozza;
0ldozd fel, drága virágszál,
Hadd legyek én szabad madár.

Nem kell nekem az a leány,
Kinek a szive csalogány.
Kinek a szive csalogány,
Szeretője öt, hat van már.

Kertemben terem a retek,
Én ollyan lányt nem szeretek,
Kinek álnok szive vagyon,
Szeretője öt, hat vagyon.

Haragszik a rózsám anyja,
Hogy engem szeret a lánya,
Ne haragudj, jó vén anyám,
Az lesz nekem az én babám.