Kuku, kuku, kukucskám
Kuku, kuku, kukucskám,
Szállj már hozzám madarkám!
Mikor csalogatlak,
Sipocskámra hivlak,
Készen van már kalitkám.
Nem adnálak ezüstért,
Drága karbunkulusért.
Szivem, nem adnálak
Már el sem hagynálak
E világnak kincseért.
No, no, no hát vagy jöjj el,
Vagy szivemet is vidd el.
Mert szép személyednél,
Drága termetednél
Anya szebbet nem nevel.
[[Kategória:Népköltészet]