Kinyilik majd a tavasz
Kinyilik majd a tavasz,
Lengedez minden giz gaz,
Hidd el pajtás, az igaz,
Hogy a leány mind ravasz.
Tavasz után jön a nyár,
Minden leány csapodár,
Kezet igért neked bár,
Hidd el pajtás, meg nem vár.
Őszbe fordul az idő,
Pirosodik a szőlő,
A lány csak búnevelő,
Mert egy sem hű szerető.
Zajog a szél, itt a tél,
Barlangjából a fölszél
Hóvegyülten szárnyra kel,
S én csak most ébredek fel.
Süvölts felszél, ki bánja?
A hivtelent ki szánja?
Hidd el pajtás, minden lány
Nem egyéb, mint lepke tán.
Esett a hó, fut a szán,
Nyugot felé megy egy lány,
Az az én hű galambom,
Száz lepeért nem adom.