Kőfal van itt, nem kerítés

A Wikiforrásból
← Az én lovam száz talléros fakóNépdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
Kőfal van itt, nem kerítés
Általmenék a lévai piaczon →

Kőfal van itt, nem kerítés,
Nem hallatszik a nyerítés;
     Együnk, igyunk jó kedvünkre,
     Nem hányják itt a szemünkre.

Egyél, igyál jó barátom!
Én te tőled nem sajnálom;
     Korhelykedjünk egy keveset:
     Hadd oszoljék a kereset.

Nosza hát egyet koczantsunk,
Egy pohár bort felkortyantsunk;
     Igy éltek ezzel eleink,
     A mi kedves embereink.

El kell mennünk, nincs mit tennünk,
Nincs már itt mit innunk s ennünk;
     El kell mennünk, kár itt lennünk,
     Más útat is kell már vennünk.

Mit is érünk a szép szóval,
Ha nem kinálsz borral, jóval;
     Mit is ér egy két pohár bor?
     Isten hozzád kedves jámbor!