Köszöntő (Csokonai Vitéz Mihály)
szerző: Csokonai Vitéz Mihály
Lengyel József senior úr nevenapján
Már tán nem is vártál magadhoz bennünket?
Vélvén, hogy elhagytuk kötelességünket?
De tudd meg, hogy a délelőtt tett tisztelet
A kántorok előtt nem érne egy felet.
Csak a kontyhoz illik az oly salve s ávé,
Melynek a jutalma rosólis és kávé.
Magad adtál okot ilyen gondolatra,
Lám, sohasem hívtál délelőtt zsinatra.
Úgy víg egy poéta és egy cantor deák,
Ha a lagénákból folynak az ideák,
És ha igazságot mutatnak a borok,
Úgy tehetnek törvényt contrák, seniorok;
Úgy mutat majestást minden primarius,
Ha az orra előtt áll a bicongius.
Ki csudálhatja már, hogy az éneklő kar
Délelőtt tisztelni tégedet nem akar.
Mi igazán akkor tartjuk József napját,
Mikor megnyitotta József már a csapját,
Melyből minden versre egy-egy icce csordúl
Az özön áldásra özön liquor fordúl.
Mikor a seniort és a contrascribát
Tiszteljük, együtt jár a vivát és bibát!
Most hát tisztelettel nézvén a kancsóba,
A köszöntést eképp fűzzük egycsomóba:
Senior s praeses úr! ki, mihelyt születtél,
József nevet szent keresztségben vettél,
Hogy ezt elhozta az esztendő tavassza,
Tapsolva örvendünk mind in tota massa.
Amely örömünket ezzel jelentjük ki,
Hogy minden poharad még ma ürítjük ki.
Oly érzékeny szívvel leszünk ma irántad,
Amilyennel eddig magad is kívántad,
Sok érdemeidért még a Tisza mellett,
Szőllős városában Péro[1] is kedvellett;
Ki sokáig tartván hajdan ductorának,
Itten Debrecenben tett alumnusának.
Mikor Maróthi a Harmonicust írta,
Már akkor a bassust lejjebb egy sem bírta,
Ahonnan scholánkban taktust addig vertél,
Míg hajlott idődben praesességet nyertél,
Minthogy nem volt már itt tenálad senior,
Bátyádurad[2] után lettél már senior,
Így az unokádnak[3] alkalmatosságot
Adtál, hogy érhessen contrascribaságot.
Feljebb bocsátottad ennek atyjaurát,[4]
Hogy őltözzön első jurátus purpurát.
Mi tehát kívánjuk mind egyező hanggal,
Hogy élj vígan az új seniori ranggal.
Semmi hiányosság rajtad meg ne essen,
Melyet a megpirúlt irígység nevessen.
Így menj ki, mikor elvégzed e tisztséget,
A szükséges könyvek megszerzése végett.
Minden magyarságtól koppasszon meg Jena,
Midőn krumpli mellett lesz seres lagena;
A melledre tévén patyolatból taréjt,
Antecessoroddal egyél spárgát, paréjt;
Akkor lábatokra vonván bőr fischledert,
Látogassátok meg púderesen Federt.
Ha letipegsz onnét a magyar hazába,
Légy Esdrás Szerepen az Úrnak házába.
Itt conventióban adnak egy kúp nádat,
Melynél szipákolod vén tajtékpipádat.
De minthogy csakugyan ember kell a gátra,
Kóród el fog vinni innen Tiszahátra,
Hol biennisséged siratván a patkán,
Magad tivornyázol tiszaháti Vatkán.
Addig manualis orgona helyében
Zeng öt s hat kicsinyed kuckód üregében;
Kiket ide renddel hordván oskolába,
Cantusra hitvesed jön kurta gubába.
Így érvén házaddal egy szerencsés sábest,
Míg egyszer vénséggel felűlmúlod Jábest,
Mikor a huszonnégy vének seregében
Cantus praeses leszel az egek egében.
*
[1] Pethő
[2] Jenei
[3] Lukács
[4] Szikszai