Júliusi vers, délután
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Júliusi vers, délután szerző: Radnóti Miklós |
1932
Itt Párisban is jön nyáron így, parkok
zöldje között az elandalodott
emberek árja, könyökük ormán
kivirágzott asszonyaikkal s kövér
szívekkel a bőrük alatt és elpetyegtetett
régi csókjaik ezre előttük
aranydióként kopogva csüng a fákon.
De később gyerekek illatát érzik álmos
párnáik alatt majd s lábuk elalszik
a gondtól és ünnepeken, mikor
aprószentek ülnek pillogva a sarkok
feketéjén, hulló hajjal számolják
tünedező éveiket és
mentő szelekkel cimborálnak.