Játék (Szép Ernő)

A Wikiforrásból
Játék
szerző: Szép Ernő

A gyerek:
Szépen kérem most apuskát,
Vegyen nekem kis géppuskát,
Vegyen lángvetőt meg tankot,
Meg egy gép-postagalambot.

Az apja:
Jaj fiacskám, ez a vágyad
Bizony fáj a te apádnak,
Mondjad csak, hát olyan szépek
Itt ezek a gyilkos gépek?

Könyökmankón bénák járnak,
Gyufát a vakok kínálnak,
Sír az özvegy, sír az árva,
Nincs orvosság bánatára.

Rémlenek romok a Várban,
Lánchíd térdel a Dunában,
Gyász itt széjjelnézni nékünk,
Oda minden díszünk, ékünk.

Debrecennek meg Szegednek
Sebei mikor hegednek?
Tiszán túl meg Tiszán innen
Mikor gyógyul itt meg minden?

Húgocskád, lám, bábut kedvel.
Néked sem kell, ugye, fegyver,
Válassz fiam, válassz szebbet,
Vidámabbat, kedvesebbet.

Tyű, karikás-ostor, nézzed!
Ott meg finom lombfűrészet
S amott az érdekes kábel,
Tudod-é, hogy bontanád el?

Itt egy óceán-hajócska,
Meg vasút, új és nem ócska,
Csuda expressz, nem is drága,
Elvisz majd Tündérországba.