Hou Hanshu 88 - 12. fejezet
szerző: Ban Gu, fordító: Fan Ye alapján John E. Hill © 2003 fordítása szerint a szerző
A Római birodalom termékei (12. fejezet)
[szerkesztés]Az ország rengeteg aranyat, ezüstöt termel és drága ékszereket, ragyogó jáde köveket, gyöngy medálokat, harci kakast, orrszarvút, korált, sárga borostyánt, átlátszó üveget, fehéres kalcedont, vörös cinóbert, zöld drágakövek, nyújtott aranymenetes és többszínű hímzéseket, szőtt aranymenetes hálót, arannyal bevont finom sokszínű selymet és vasalt ruhát.
Van még finom ruhájuk, amiről sokan azt állítják, hogy vízi selyemből készülnek, de valójában vad selyemgubók lárváiból vannak. Mindenféle illatokat kevernek, és gyümölcsleveket főznek, gyógy leveket készítenek. Az összes drágaságot és a ritkaságokat különböző idegen tartományokból hozzák. Arany és ezüst pénzérméket vernek. 1 arany érménél 10 ezüst érme ér többet. Kereskednek az Anxi[1] birodalommal és hajóznak Tianzhu[2]-ba. A profitráta 1:10-hez.
Az ország emberei becsületesek az üzletben, nincsenek alku áraik. A gabona és az élelmiszerek mindig jó minőségűek. A birodalom nyersanyag készlete bőséges. Ha a szomszédos birodalmak követe a határhoz érkezik, a futár állomásokat használják, hogy eljussanak a fővárosba, és ha megérkeznek, odaadják az arany pénzeiket.
Az ország császára mindig szeretett volna követeket küldeni a Han Birodalomnak, de Anxi-k, akik ellenőrzésük alatt tartották a színes kínai selyem kereskedelmét, elzárták az utat megakadályozva az átkelést.
A kilencedik yanxi évben [i.sz. 166], Huan császár uralkodása alatt, a Római Birodalom császára, Marcus Aurelius követeket küldött a határokon túlról Rinan[3]-on keresztül, hogy elefánt agyarakat, orrszarvú szarvakat, teknős páncélt ajánljon fel. Ez volt a legelső alkalom arra, hogy a két birodalom közvetlen kapcsolatba került. Az hozott adomány nem volt sem drága, sem ritkaság, így az a gyanú merült fel, hogy az értéküket túlzottan nagyra becsülhették.
Azt mondják, hogy a birodalomtól nyugatra található Ruoshui és Liusha, ami közel van ahhoz a helyhez ahol a Xiwangmu[4] él, ami olyannyira messze van, hogy a nap is ott nyugszik le.
A Hanshu szerint: „Tiaozhi[5]-t elhagyva, ha nyugat felé fordulunk, 200 nap vándorlás után érjük el azt a helyet, ahol a nap nyugszik.” Ez nem egyezik a mai könyvekkel. A Han követek az első dinasztia alatt mind visszafordultak, miután elértek Wuyishanli[6] tartományig és egyik sem ment Tiaozhi-ig.
Azt mondják, szárazföldön utazva Anxi után, meg kell kerülni Haibei[7]-t, majd Egyiptomba jőve elérjük a Római birodalmat. Nagy a népsűrűség. Minden 4 km-re jut egy őrhely, és minden 12,5 km után egy őrállomás van. S végül, nem kell aggódni banditáktól, de kegyetlen tigrisek és oroszlánok vannak az úton, amik akadályozzák és megölik az utazókat. Ha a karavánt nem védi legalább 100 férfi kezében fegyverrel, a karavánt felfalják.
Azt is mondják, hogy létezik egy kiépített összekötő út több 100 km hosszan, ami átszeli a Haibei-t. A provinciába érdekes drágaköveket és rengeteg más különös és bizarr dolgot készítenek, amit nem jegyzek fel ebben a leírásban.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 安息 [Ānxī] – Pártus birodalom. Ez az Arsakes dinasztia nevének egy átirata. A kínai Zhang Qian követ írta le Anxit i.e. 126-ban.
- ↑ 天竺 [T’ien-chu] – Az Indus folyó környéki birodalom, főleg a mai Pakisztán, és észak-nyugat India területei.
- ↑ 日南 [Rinan]] – Han birodalom egyik parancsnoksága. A mai modern Vietnám központi területén található, közel Hue-hoz, a későbbi fővároshoz.
- ↑ 西王母 [Xī Wáng Mŭ] – Anyakirálynő v. Nyugat királynője. A birodalomban tisztelt ősi, mitikus istennő.
- ↑ 條支 [T’iao-chih] – Az ősi Mezopotámia területén a Tigristől keletre. Ma Irán területe. A Párthus birodalom része volt, mely laza szövetségben tartotta a különböző nemzeteket.
- ↑ 烏弋山離 [Wu-i-shan-li] – Arakózia. I.e. 500-ban még a Perzsa birodalom része volt, majd Nagy Sándor meghódította. Az Arakózia név eredete is görög. A mai Afgán-felföld és a Tabu-Kakar hegység közötti Afgán-medencében terül el, fővárosa Kandahár. Ez időtájt a Pártus birodalom része.
- ↑ 海北 [Hai-pei]] – A mai Szír sivatag területe. Szó szerint: A tenger északi fele.
Források
[szerkesztés]Történelmi szövegek gyűjteménye Silk Road Seattle
A kínai történelem időszakai Nien hao (年號) - Wikipédia - Uralkodói érák
Eredeti kínai szöveg Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)