Hideg van

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hideg van
szerző: Somlyó Zoltán

Fa: erdők nyurga, vihartépte szála,
kinek lombod az ég nevelte fel:
ne haragudj, hogy tűzbe, lángba doblak -
de hideg van, fázom, fűteni kell!

Szén: mérhetetlen mélységeknek magja,
gyémánt-hieroglif, őstitku jel:
ne haragudj, hogy a kályhámba vetlek -
de hideg van, fázom, fűteni kell!

Szívem egy bús világ mély óraműje,
mely árván dobbansz napról-napra el:
ne haragudj, hogy tűzből tűzbe csaplak -
de hideg van, fázom, fűteni kell!

Szó: vérző igazság, te minden kincsem,
ne haragudj, hogy így játszva veled,
a vers tüzes csatasorába szórlak -
de nagyon hideg van!... Adj meleget!...