Hamlet/Negyedik felvonás, 5. szín

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← Negyedik felvonás, 4. színHamlet
szerző: William Shakespeare
(Negyedik felvonás, 5. szín)
Negyedik felvonás, 6. szín →
Szoba a kastélyban.
Scene 5. Elsinore. A room in the castle.
Királyné és Horatio jőnek.
Enter Queen Gertrude, Horatio, and a Gentleman
KIRÁLYNÉ
Nem akarok beszélni a leánnyal.
Queen Gertrude
I will not speak with her.
HORATIO
Erővel jönne; rendkivűl zavart;
Nem szánni állapotját nem lehet.
Gentleman
She is importunate, indeed distract
Her mood will needs be pitied.
KIRÁLYNÉ
Mit akar?
Queen Gertrude
What would she have?
HORATIO
Atyjáról beszél sokat;
Azt hallja, úgymond, hamis a világ;
És erre hm-get, és mellét veri;
Egy szalmaszál is bántja, kétesen,
Csak félig-érthetőn mond valamit;
Beszéde semmi, de alaktalan
Fordúlatokkal sejtelmekre készti
A hallgatókat, hogy hozzávetőleg
Ön eszméikhez toldják a szavat,
Mely, a szem-, fő-, tagjártatással egybe,
Oly gondolatra bír, hogy itt gyanú
Lehet nagyon rossz, semmi bizonyosság.
Gentleman
She speaks much of her father; says she hears
There's tricks i' the world; and hems, and beats her heart;
Spurns enviously at straws; speaks things in doubt,
That carry but half sense: her speech is nothing,
Yet the unshaped use of it doth move
The hearers to collection; they aim at it,
And botch the words up fit to their own thoughts;
Which, as her winks, and nods, and gestures
yield them,
Indeed would make one think there might be thought,
Though nothing sure, yet much unhappily.
Horatio
'Twere good she were spoken with; for she may strew
Dangerous conjectures in ill-breeding minds.
KIRÁLYNÉ
Jó lenne szólni véle, mert gonosz,
Találgatást költ a rosszakarókban.
Jöjjön be.
Horatio el.
Kór lelkem – ez a bűn sajátja éppen –
Vész-híradót lát minden semmiségben.
A vétek oly ügyetlen, ha remeg
Romlástól félve, magát rontja meg.
Horatio visszajő Opheliával.
Queen Gertrude
Let her come in.
Exit HORATIO
To my sick soul, as sin's true nature is,
Each toy seems prologue to some great amiss
So full of artless jealousy is guilt,
It spills itself in fearing to be spilt.
Re-enter HORATIO, with OPHELIA
OPHELIA
Hol a szépséges dán királyi hölgy?
Ophelia
Where is the beauteous majesty of Denmark?
KIRÁLYNÉ
Nos, nos, Ophelia?
Queen Gertrude
How now, Ophelia!
OPHELIA
Dalol.
Hogy ismerem én meg
Hív szerelmed mástól?
Pörge kalap-, botja-,
S fűzött sarujáról.
Ophelia
Sings
How should I your true love know
From another one?
By his cockle hat and staff,
And his sandal shoon.
KIRÁLYNÉ
Édes kisasszony, mit jelent e dal?
Queen Gertrude
Alas, sweet lady, what imports this song?
OPHELIA
Tessék? Nem; kérem, hallgassa csak.
Dalol.
Meghalt, kimúlt ő, asszonyom;
Meghalt, kimúlt bizony!
Fejtül neki zöld-hant gyepágy.
Lábtul egy kő vagyon.
Ó, hó!
Ophelia
Say you? nay, pray you, mark.
Sings
He is dead and gone, lady,
He is dead and gone;
At his head a grass-green turf,
At his heels a stone.
KIRÁLYNÉ
No de, Ophelia –
Queen Gertrude
Nay, but, Ophelia,–
OPHELIA
Kérem, hallja csak.
Dalol.
Oly hóféhér a szemfedél –
Király jő.
Ophelia
Pray you, mark.
Sings
White his shroud as the mountain snow,–
Enter KING CLAUDIUS
KIRÁLYNÉ
Ah, nézze, felség!
Queen Gertrude
Alas, look here, my lord.
OPHELIA
Virággal van tele;
Sírjába őt a szeretet
Siratva nem tette le.
Ophelia
Sings
Larded with sweet flowers
Which bewept to the grave did go
With true-love showers.
KIRÁLY
Hogy van, szép kisasszony?
King Claudius
How do you, pretty lady?
OPHELIA
Jól, Isten fizesse meg. Azt mondják, a bagoly egy pék
leánya volt. Uram Isten! Tudjuk, mik vagyunk, de nem
tudjuk ám, mivé lehetünk. Isten áldja meg az ebédjöket.
Ophelia
Well, God 'ild you! They say the owl was a baker's
daughter. Lord, we know what we are, but know not
what we may be. God be at your table!
KIRÁLY
Atyjával tépelődik.
King Claudius
Conceit upon her father.
OPHELIA
Kérem, egy szót se erről, de ha kérdik, mit jelent, csak
mondja ezt
Holnap szent Bálint napja lesz,
Mindjárt reggel korán;
És ablakodnál, párodul,
Ott leszek, én leány.
Kelt a legény, felöltözött,
Ajtót nyitott neki;
Bement a lány, de mint leány
Többé nem jöve ki.
Ophelia
Pray you, let's have no words of this; but when they
ask you what it means, say you this:
Sings
To-morrow is Saint Valentine's day,
All in the morning betime,
And I a maid at your window,
To be your Valentine.
Then up he rose, and donn'd his clothes,
And dupp'd the chamber-door;
Let in the maid, that out a maid
Never departed more.
KIRÁLY
Kedves Ophelia!
King Claudius
Pretty Ophelia!
OPHELIA
Biz' úgy, hen! No, de végzem már, esküdözés nélkül
Irgalmas ugyse! a legény,
Ó, jaj! szégyen, piha!
Ha hozzáfér, hát megteszi;
Bizisten, rút hiba.
Míg meg nem csaltál, elveszesz,
Nem azt ígérted-e?
Úgy is lett volna, esküszöm
Ne jöttél volna be!
Ophelia
Indeed, la, without an oath, I'll make an end on't:
Sings
By Gis and by Saint Charity,
Alack, and fie for shame!
Young men will do't, if they come to't;
By cock, they are to blame.
Quoth she, before you tumbled me,
You promised me to wed.
So would I ha' done, by yonder sun,
An thou hadst not come to my bed.
KIRÁLY
Mióta van így?
King Claudius
How long hath she been thus?
OPHELIA
Remélem, minden jóra fordul. Az embernek tűrni kell
de én nem állhatom meg sírás nélkül, ha rágondolok,
hogy teszik abba a hideg földbe. Ezt a bátyámnak
meg kell tudni, most hát köszönöm a jó tanácsukat.
Álljon elő a kocsim! Jó éjt, hölgyeim; jó éjt, kedves
asszonyságok; jó éjt, jó éjt!
El.
Ophelia
I hope all will be well. We must be patient: but I
cannot choose but weep, to think they should lay him
i' the cold ground. My brother shall know of it
and so I thank you for your good counsel. Come, my
coach! Good night, ladies; good night, sweet ladies;
good night, good night.
Exit
KIRÁLY
Kövesd nyomon; adj mellé biztos őrt.
Horatio el.
Ó, mindez a mély bánat mérge, mely
Atyja halálán érte. S ládd-e most,
Ó, Gertrud, Gertrud!
A bú ha jő, nem jő mint egyes őrszem
Egész dandár beront. Először ennek
Atyját megölték; majd fiad fut el
- Önbujdosása vérengző oka; –
A nép zavargó, egészségtelen,
Lázas gondolkodásu és beszédü
A jó Polonius miatt, kit oly
Suttomba eltemetnünk dőreség volt;
Szegény Ophelia magán kivül,
Megválva ép eszétől, mely ha nincs,
Az ember írott kép, avagy barom.
És végre, ami mindezzel fölér,
A bátyja titkon hazaérkezett,
Gyászán evődik, felhőkben borong,
Sugó se kell, fülét megvesztegetni
Dögös beszéddel, atyja vesztiről;
Pedig, ha megszorúl és tárgya nincs,
A fülbesúgó cseppet sem haboz
Saját személyünk is belékeverni.
Ó, Gertrud, ez, mint gyilkoló pokolgép,
Több helyen üt fölösleges halált.
Künn zaj.
King Claudius
Follow her close; give her good watch,
I pray you.
Exit HORATIO
O, this is the poison of deep grief; it springs
All from her father's death. O Gertrude, Gertrude,
When sorrows come, they come not single spies
But in battalions. First, her father slain
Next, your son gone; and he most violent author
Of his own just remove: the people muddied,
Thick and unwholesome in their thoughts and whispers,
For good Polonius' death; and we have done but greenly,
In hugger-mugger to inter him: poor Ophelia
Divided from herself and her fair judgment,
Without the which we are pictures, or mere beasts
Last, and as much containing as all these,
Her brother is in secret come from France;
Feeds on his wonder, keeps himself in clouds,
And wants not buzzers to infect his ear
With pestilent speeches of his father's death;
Wherein necessity, of matter beggar'd,
Will nothing stick our person to arraign
In ear and ear. O my dear Gertrude, this,
Like to a murdering-piece, in many places
Gives me superfluous death.
A noise within
KIRÁLYNÉ
Ó, jaj! miféle lárma ez?
Egy Nemes jő.
Queen Gertrude
Alack, what noise is this?
KIRÁLY
Megállj.
Hol a testőreim? Védjék az ajtót.
Mi baj?
King Claudius
Where are my Switzers? Let them guard the door.
Enter another Gentleman
What is the matter?
NEMES
Felséges úr, fusson, szaladjon;
Az óceán, ha korlátin kiront,
Nem nyeldesi mohóbban a lapályt,
Mint lázadó csoport élén az ifjú
Laertes győzi hű szolgáidat.
A csőcselék urazza – s mintha most
Kezdődnék a világ, s feledve volna
A tisztes régiség, bevett szokás,
Az ily szavak törvényes támaszi –
Ordít: »Tegyünk királyt! Éljen Laertes!«
Kéz, föveg és nyelv az égig veri
»Laertes a király! Éljen Laertes!«
Gentleman
Save yourself, my lord
The ocean, overpeering of his list,
Eats not the flats with more impetuous haste
Than young Laertes, in a riotous head,
O'erbears your officers. The rabble call him lord;
And, as the world were now but to begin,
Antiquity forgot, custom not known,
The ratifiers and props of every word,
They cry 'Choose we: Laertes shall be king:'
Caps, hands, and tongues, applaud it to the clouds
'Laertes shall be king, Laertes king!'
KIRÁLYNÉ
Hogy megcsaholnak a hamis nyomon!
Ó, ál nyom az, ti csalfa dán ebek!
Künn zaj.
Queen Gertrude
How cheerfully on the false trail they cry!
O, this is counter, you false Danish dogs!
KIRÁLY
Betört az ajtó.
Laertes jő fegyveresen. Dánok követik.
King Claudius
The doors are broke.
Noise within
Enter LAERTES, armed; Danes following
LAERTES
Hol a király? – Maradjatok ti künn.
Laertes
Where is this king? Sirs, stand you all without.
DÁNOK
Nem, hadd megyünk be.
Danes
No, let's come in.
LAERTES
Kérlek, várjatok.
Laertes
I pray you, give me leave.
DÁNOK
No hát, no hát.
Visszahúzódnak.
Danes
We will, we will.
They retire without the door
LAERTES
Őrizzétek az ajtót;
Úgy; köszönöm. – Alávaló király,
Add vissza atyámat!
Laertes
I thank you: keep the door. O thou vile king,
Give me my father!
KIRÁLYNÉ
Nyugton, jó Laertes.
Queen Gertrude
Calmly, good Laertes.
LAERTES
A vércsepp, mely nyugodt, fattyúnak ordít,
Atyám' kappannak; és ringyó nevet
Süt hív anyámnak oly szeplőtelen
Szűz homlokára.
Laertes
That drop of blood that's calm proclaims me bastard,
Cries cuckold to my father, brands the harlot
Even here, between the chaste unsmirched brow
Of my true mother.
KIRÁLY
Mi bajod, Laertes,
Hogy pártütésed ily órjást mutat?
Bocsásd, Gertrud, ne féltsd a mi személyünk
Oly fenség őrzi abban a királyt,
Hogy, bár felsandalít a pártütés rá,
Tettleg kevésre megy. Mondd csak, Laertes,
Miért dühöngsz így? Jó, Gertrud, ereszd.
King Claudius
What is the cause, Laertes,
That thy rebellion looks so giant-like?
Let him go, Gertrude; do not fear our person
There's such divinity doth hedge a king,
That treason can but peep to what it would,
Acts little of his will. Tell me, Laertes,
Why thou art thus incensed. Let him go, Gertrude.
Speak, man.
LAERTES
Hol az atyám?
Laertes
Where is my father?
KIRÁLY
Meghalt.
King Claudius
Dead.
KIRÁLYNÉ
Nem általa.
Queen Gertrude
But not by him.
KIRÁLY
Hadd kérdje ki magát.
King Claudius
Let him demand his fill.
LAERTES
Meghalt, de hogy?
Szembekötősdit nem játszunk velem!
Pokolba, hűség! eskü, ördögökhöz!
Lélek, kegyesség a gyehenna tűzbe!
A kárhozattal szembeszállok én.
Odajutottam, hogy föl sem veszem
Ezt a világot, sem a másikat.
Hadd jöjjön, ami jő, de az atyámért
Bosszút állok busásan.
Laertes
How came he dead? I'll not be juggled with
To hell, allegiance! vows, to the blackest devil!
Conscience and grace, to the profoundest pit!
I dare damnation. To this point I stand,
That both the worlds I give to negligence,
Let come what comes; only I'll be revenged
Most thoroughly for my father.
KIRÁLY
Nos, mi gátol?
King Claudius
Who shall stay you?
LAERTES
Saját akaratom, nem egy világé;
És eszközimmel úgy gazdálkodom,
Hogy sokra érjen a kevés.
Laertes
My will, not all the world
And for my means, I'll husband them so well,
They shall go far with little.
KIRÁLY
Laertes,
Ha bizonyost vágysz tudni, az atyád
Halála hogy lett: úgy van-é mégírva
Bosszúdban, hogy vesztőt, nyerőt besöpresz,
Ellent s barátot?
King Claudius
Good Laertes,
If you desire to know the certainty
Of your dear father's death, is't writ in your revenge,
That, swoopstake, you will draw both friend and foe,
Winner and loser?
LAERTES
Nem, csak eIlenit.
Laertes
None but his enemies.
KIRÁLY
Nem akarod hát tudni, kicsodák?
King Claudius
Will you know them then?
LAERTES
Barátit ily tárt karral ölelem,
És, mint az élet-osztó pelikán,
Véremmel szoptatom.
Laertes
To his good friends thus wide I'll ope my arms;
And like the kind life-rendering pelican,
Repast them with my blood.
KIRÁLY
Most úgy beszélsz
Mint jó fiú és egy igaz nemes.
Hogy én e tettben ártatlan vagyok,
És bánatodban buzgó részt veszek
Értelmed azt oly tisztán fogja látni,
Mint a napfényt szemed.
King Claudius
Why, now you speak
Like a good child and a true gentleman.
That I am guiltless of your father's death,
And am most sensible in grief for it,
It shall as level to your judgment pierce
As day does to your eye.
DÁNOK
Künn.
Bocsátni kell!
Danes
Within
Let her come in.
LAERTES
Mi az? miféle zaj?
Ophelia visszajő.
Ó, szídd fel agyvelőm, nap! sós könyű,
Marj ki szememből minden lát-erőt!
Istenre! őrültséged súly szerint
Meg lesz fizetve, hogy süllyed a mérleg.
Ó, jó hugom, kedves, kedves leány,
Pünkösdi rózsám, szép Ophelia!
Ó, ég! hogy egy ifjú leány esze
Csak oly halandó, mint ősz ember élte!
Gyöngéd a természet szerelme: mindig
Küld valamely becses ajándokot
Ánnak sírjába, kit szeret.
Laertes
How now! what noise is that?
Re-enter OPHELIA
O heat, dry up my brains! tears seven times salt,
Burn out the sense and virtue of mine eye!
By heaven, thy madness shall be paid by weight,
Till our scale turn the beam. O rose of May!
Dear maid, kind sister, sweet Ophelia!
O heavens! is't possible, a young maid's wits
Should be as moral as an old man's life?
Nature is fine in love, and where 'tis fine,
It sends some precious instance of itself
After the thing it loves.
OPHELIA
Vitték födetlen arccal őt,
S haja-lálom! s haja-nálom!
Sírjába sírtak könny-esőt –
Áldj', Isten, galambom!
Ophelia
Sings
They bore him barefaced on the bier;
Hey non nonny, nonny, hey nonny;
And in his grave rain'd many a tear:–
Fare you well, my dove!
LAERTES
Ha ép észel bosszúra ösztönöznél,
Nem hatna így meg.
Laertes
Hadst thou thy wits, and didst persuade revenge,
It could not move thus.
OPHELIA
Te csak azt danold, hogy Haj alá-alálom, alá,
halálom! Ni lám, mint rámegy a vers. A csalfa
számtartó az, ki ellopta urasága leányát.
Ophelia
Sings
You must sing a-down a-down,
An you call him a-down-a.
O, how the wheel becomes it! It is the false
steward, that stole his master's daughter.
LAERTES
E semmi több, mint a valami.
Laertes
This nothing's more than matter.
OPHELIA
Itt egy rozmarinszál, az emlékezetre; kérlek, édes
rózsám, hogy jussak eszedbe; itt meg háromszín ibolya,
ez való a gondolatra.
Ophelia
There's rosemary, that's for remembrance; pray,
love, remember: and there is pansies. that's for thoughts.
LAERTES
Értelem, az őrültségben: összeillesztve gondolat és
emlékezet.
Laertes
A document in madness, thoughts and remembrance fitted.
OPHELIA
Nesze, neked ánis meg galambvirág; neked ihol a ruta;
ebből nekem is egy kicsit; vasárnap úgy hívhatjuk,
hogy irgalomfű; ön a rutáját egy kis különbséggel
viselheti. Ne neked százszorszép; adnék violát is,
de mind elhervadt, mikor az atyám meghalt. Azt mondják,
istenesen múlt ki –
Dalol.
Jancsi hívem az én szívem minden öröme –
Ophelia
There's fennel for you, and columbines: there's rue
for you; and here's some for me: we may call it
herb-grace o' Sundays: O you must wear your rue with
a difference. There's a daisy: I would give you
some violets, but they withered all when my father
died: they say he made a good end,–
Sings
For bonny sweet Robin is all my joy.
LAERTES
Bánat, levertség, a pokol maga
Őnála mind kellemre változik.
Laertes
Thought and affliction, passion, hell itself,
She turns to favour and to prettiness.
OPHELIA
Dalol.
Hát már vissza se jő?
Hát már vissza se jő?
Nem, nem; a sírba ment
Vess ágyat odalent.
Soha nem tér meg ő.
Szakálla hófejér,
Len-fürtök a fején;
Oda van, oda van!
Siratni hasztalan.
Ég, könyörülj lelkén!
És minden keresztyén lelkén, kérem az Istent. Isten velök.
El.
Ophelia
Sings
And will he not come again?
And will he not come again?
No, no, he is dead
Go to thy death-bed
He never will come again.
His beard was as white as snow,
All flaxen was his poll
He is gone, he is gone,
And we cast away moan
God ha' mercy on his soul!
And of all Christian souls, I pray God. God be wi' ye.
Exit
LAERTES
Látják ezt? Ó, Isten!
Laertes
Do you see this, O God?
KIRÁLY
Laertes, szólanom kell bánatoddal,
Vagy tőlem olyat vonsz el, ami jog.
Válaszd, eredj, legértelmesb barátid,
Köztem s közötted hogy itéljenek.
Akár egyenest, akár mellékesen
Érintsen a vád: országunkat adjuk,
Éltünk, koronánk s mindent, mi mienk,
Elégtétel gyanánt neked; ha nem,
Akkor türelmed kölcsönözd ide,
S mi rajta lészünk, ten-lelkeddel együtt,
Hogy megnyugtassuk azt.
King Claudius
Laertes, I must commune with your grief,
Or you deny me right. Go but apart,
Make choice of whom your wisest friends you will.
And they shall hear and judge 'twixt you and me
If by direct or by collateral hand
They find us touch'd, we will our kingdom give,
Our crown, our life, and all that we can ours,
To you in satisfaction; but if not,
Be you content to lend your patience to us,
And we shall jointly labour with your soul
To give it due content.
LAERTES
Jól van, legyen.
Halála módja, titkos temetése,
Se kard, se címer hamvain, se zászló,
Főúri pompa, sem nyílt ravatal
Mindez kiált, égből a földre mintegy,
Hogy érte számot kell vennem.
Laertes
Let this be so;
His means of death, his obscure funeral–
No trophy, sword, nor hatchment o'er his bones,
No noble rite nor formal ostentation–
Cry to be heard, as 'twere from heaven to earth,
That I must call't in question.
KIRÁLY
Vegyed.
S hol bűnt találsz, a bárd essék oda.
Most, kérlek, jöjj velem.
Elmennek.
King Claudius
So you shall;
And where the offence is let the great axe fall.
I pray you, go with me.
Exeunt
Negyedik felvonás, 4. szín Hamlet (Negyedik felvonás, 5. szín) Negyedik felvonás, 6. szín