Hamlet/Negyedik felvonás, 5. szín

← Negyedik felvonás, 4. szín

Hamlet
szerző: William Shakespeare
(Negyedik felvonás, 5. szín)

Negyedik felvonás, 6. szín →

Szoba a kastélyban.	Scene 5. Elsinore. A room in the castle.
Királyné és Horatio jőnek.	Enter Queen Gertrude, Horatio, and a Gentleman
KIRÁLYNÉ Nem akarok beszélni a leánnyal.	Queen Gertrude I will not speak with her.
HORATIO Erővel jönne; rendkivűl zavart; Nem szánni állapotját nem lehet.	Gentleman She is importunate, indeed distract Her mood will needs be pitied.
KIRÁLYNÉ Mit akar?	Queen Gertrude What would she have?
HORATIO Atyjáról beszél sokat; Azt hallja, úgymond, hamis a világ; És erre hm-get, és mellét veri; Egy szalmaszál is bántja, kétesen, Csak félig-érthetőn mond valamit; Beszéde semmi, de alaktalan Fordúlatokkal sejtelmekre készti A hallgatókat, hogy hozzávetőleg Ön eszméikhez toldják a szavat, Mely, a szem-, fő-, tagjártatással egybe, Oly gondolatra bír, hogy itt gyanú Lehet nagyon rossz, semmi bizonyosság.	Gentleman She speaks much of her father; says she hears There's tricks i' the world; and hems, and beats her heart; Spurns enviously at straws; speaks things in doubt, That carry but half sense: her speech is nothing, Yet the unshaped use of it doth move The hearers to collection; they aim at it, And botch the words up fit to their own thoughts; Which, as her winks, and nods, and gestures yield them, Indeed would make one think there might be thought, Though nothing sure, yet much unhappily.
	Horatio 'Twere good she were spoken with; for she may strew Dangerous conjectures in ill-breeding minds.
KIRÁLYNÉ Jó lenne szólni véle, mert gonosz, Találgatást költ a rosszakarókban. Jöjjön be. Horatio el. Kór lelkem – ez a bűn sajátja éppen – Vész-híradót lát minden semmiségben. A vétek oly ügyetlen, ha remeg Romlástól félve, magát rontja meg. Horatio visszajő Opheliával.	Queen Gertrude Let her come in. Exit HORATIO To my sick soul, as sin's true nature is, Each toy seems prologue to some great amiss So full of artless jealousy is guilt, It spills itself in fearing to be spilt. Re-enter HORATIO, with OPHELIA
OPHELIA Hol a szépséges dán királyi hölgy?	Ophelia Where is the beauteous majesty of Denmark?
KIRÁLYNÉ Nos, nos, Ophelia?	Queen Gertrude How now, Ophelia!
OPHELIA Dalol. Hogy ismerem én meg Hív szerelmed mástól? Pörge kalap-, botja-, S fűzött sarujáról.	Ophelia Sings How should I your true love know From another one? By his cockle hat and staff, And his sandal shoon.
KIRÁLYNÉ Édes kisasszony, mit jelent e dal?	Queen Gertrude Alas, sweet lady, what imports this song?
OPHELIA Tessék? Nem; kérem, hallgassa csak. Dalol. Meghalt, kimúlt ő, asszonyom; Meghalt, kimúlt bizony! Fejtül neki zöld-hant gyepágy. Lábtul egy kő vagyon. Ó, hó!	Ophelia Say you? nay, pray you, mark. Sings He is dead and gone, lady, He is dead and gone; At his head a grass-green turf, At his heels a stone.
KIRÁLYNÉ No de, Ophelia –	Queen Gertrude Nay, but, Ophelia,–
OPHELIA Kérem, hallja csak. Dalol. Oly hóféhér a szemfedél – Király jő.	Ophelia Pray you, mark. Sings White his shroud as the mountain snow,– Enter KING CLAUDIUS
KIRÁLYNÉ Ah, nézze, felség!	Queen Gertrude Alas, look here, my lord.
OPHELIA Virággal van tele; Sírjába őt a szeretet Siratva nem tette le.	Ophelia Sings Larded with sweet flowers Which bewept to the grave did go With true-love showers.
KIRÁLY Hogy van, szép kisasszony?	King Claudius How do you, pretty lady?
OPHELIA Jól, Isten fizesse meg. Azt mondják, a bagoly egy pék leánya volt. Uram Isten! Tudjuk, mik vagyunk, de nem tudjuk ám, mivé lehetünk. Isten áldja meg az ebédjöket.	Ophelia Well, God 'ild you! They say the owl was a baker's daughter. Lord, we know what we are, but know not what we may be. God be at your table!
KIRÁLY Atyjával tépelődik.	King Claudius Conceit upon her father.
OPHELIA Kérem, egy szót se erről, de ha kérdik, mit jelent, csak mondja ezt Holnap szent Bálint napja lesz, Mindjárt reggel korán; És ablakodnál, párodul, Ott leszek, én leány. Kelt a legény, felöltözött, Ajtót nyitott neki; Bement a lány, de mint leány Többé nem jöve ki.	Ophelia Pray you, let's have no words of this; but when they ask you what it means, say you this: Sings To-morrow is Saint Valentine's day, All in the morning betime, And I a maid at your window, To be your Valentine. Then up he rose, and donn'd his clothes, And dupp'd the chamber-door; Let in the maid, that out a maid Never departed more.
KIRÁLY Kedves Ophelia!	King Claudius Pretty Ophelia!
OPHELIA Biz' úgy, hen! No, de végzem már, esküdözés nélkül Irgalmas ugyse! a legény, Ó, jaj! szégyen, piha! Ha hozzáfér, hát megteszi; Bizisten, rút hiba. Míg meg nem csaltál, elveszesz, Nem azt ígérted-e? Úgy is lett volna, esküszöm Ne jöttél volna be!	Ophelia Indeed, la, without an oath, I'll make an end on't: Sings By Gis and by Saint Charity, Alack, and fie for shame! Young men will do't, if they come to't; By cock, they are to blame. Quoth she, before you tumbled me, You promised me to wed. So would I ha' done, by yonder sun, An thou hadst not come to my bed.
KIRÁLY Mióta van így?	King Claudius How long hath she been thus?
OPHELIA Remélem, minden jóra fordul. Az embernek tűrni kell de én nem állhatom meg sírás nélkül, ha rágondolok, hogy teszik abba a hideg földbe. Ezt a bátyámnak meg kell tudni, most hát köszönöm a jó tanácsukat. Álljon elő a kocsim! Jó éjt, hölgyeim; jó éjt, kedves asszonyságok; jó éjt, jó éjt! El.	Ophelia I hope all will be well. We must be patient: but I cannot choose but weep, to think they should lay him i' the cold ground. My brother shall know of it and so I thank you for your good counsel. Come, my coach! Good night, ladies; good night, sweet ladies; good night, good night. Exit
KIRÁLY Kövesd nyomon; adj mellé biztos őrt. Horatio el. Ó, mindez a mély bánat mérge, mely Atyja halálán érte. S ládd-e most, Ó, Gertrud, Gertrud! A bú ha jő, nem jő mint egyes őrszem Egész dandár beront. Először ennek Atyját megölték; majd fiad fut el - Önbujdosása vérengző oka; – A nép zavargó, egészségtelen, Lázas gondolkodásu és beszédü A jó Polonius miatt, kit oly Suttomba eltemetnünk dőreség volt; Szegény Ophelia magán kivül, Megválva ép eszétől, mely ha nincs, Az ember írott kép, avagy barom. És végre, ami mindezzel fölér, A bátyja titkon hazaérkezett, Gyászán evődik, felhőkben borong, Sugó se kell, fülét megvesztegetni Dögös beszéddel, atyja vesztiről; Pedig, ha megszorúl és tárgya nincs, A fülbesúgó cseppet sem haboz Saját személyünk is belékeverni. Ó, Gertrud, ez, mint gyilkoló pokolgép, Több helyen üt fölösleges halált. Künn zaj.	King Claudius Follow her close; give her good watch, I pray you. Exit HORATIO O, this is the poison of deep grief; it springs All from her father's death. O Gertrude, Gertrude, When sorrows come, they come not single spies But in battalions. First, her father slain Next, your son gone; and he most violent author Of his own just remove: the people muddied, Thick and unwholesome in their thoughts and whispers, For good Polonius' death; and we have done but greenly, In hugger-mugger to inter him: poor Ophelia Divided from herself and her fair judgment, Without the which we are pictures, or mere beasts Last, and as much containing as all these, Her brother is in secret come from France; Feeds on his wonder, keeps himself in clouds, And wants not buzzers to infect his ear With pestilent speeches of his father's death; Wherein necessity, of matter beggar'd, Will nothing stick our person to arraign In ear and ear. O my dear Gertrude, this, Like to a murdering-piece, in many places Gives me superfluous death. A noise within
KIRÁLYNÉ Ó, jaj! miféle lárma ez? Egy Nemes jő.	Queen Gertrude Alack, what noise is this?
KIRÁLY Megállj. Hol a testőreim? Védjék az ajtót. Mi baj?	King Claudius Where are my Switzers? Let them guard the door. Enter another Gentleman What is the matter?
NEMES Felséges úr, fusson, szaladjon; Az óceán, ha korlátin kiront, Nem nyeldesi mohóbban a lapályt, Mint lázadó csoport élén az ifjú Laertes győzi hű szolgáidat. A csőcselék urazza – s mintha most Kezdődnék a világ, s feledve volna A tisztes régiség, bevett szokás, Az ily szavak törvényes támaszi – Ordít: »Tegyünk királyt! Éljen Laertes!« Kéz, föveg és nyelv az égig veri »Laertes a király! Éljen Laertes!«	Gentleman Save yourself, my lord The ocean, overpeering of his list, Eats not the flats with more impetuous haste Than young Laertes, in a riotous head, O'erbears your officers. The rabble call him lord; And, as the world were now but to begin, Antiquity forgot, custom not known, The ratifiers and props of every word, They cry 'Choose we: Laertes shall be king:' Caps, hands, and tongues, applaud it to the clouds 'Laertes shall be king, Laertes king!'
KIRÁLYNÉ Hogy megcsaholnak a hamis nyomon! Ó, ál nyom az, ti csalfa dán ebek! Künn zaj.	Queen Gertrude How cheerfully on the false trail they cry! O, this is counter, you false Danish dogs!
KIRÁLY Betört az ajtó. Laertes jő fegyveresen. Dánok követik.	King Claudius The doors are broke. Noise within Enter LAERTES, armed; Danes following
LAERTES Hol a király? – Maradjatok ti künn.	Laertes Where is this king? Sirs, stand you all without.
DÁNOK Nem, hadd megyünk be.	Danes No, let's come in.
LAERTES Kérlek, várjatok.	Laertes I pray you, give me leave.
DÁNOK No hát, no hát. Visszahúzódnak.	Danes We will, we will. They retire without the door
LAERTES Őrizzétek az ajtót; Úgy; köszönöm. – Alávaló király, Add vissza atyámat!	Laertes I thank you: keep the door. O thou vile king, Give me my father!
KIRÁLYNÉ Nyugton, jó Laertes.	Queen Gertrude Calmly, good Laertes.
LAERTES A vércsepp, mely nyugodt, fattyúnak ordít, Atyám' kappannak; és ringyó nevet Süt hív anyámnak oly szeplőtelen Szűz homlokára.	Laertes That drop of blood that's calm proclaims me bastard, Cries cuckold to my father, brands the harlot Even here, between the chaste unsmirched brow Of my true mother.
KIRÁLY Mi bajod, Laertes, Hogy pártütésed ily órjást mutat? Bocsásd, Gertrud, ne féltsd a mi személyünk Oly fenség őrzi abban a királyt, Hogy, bár felsandalít a pártütés rá, Tettleg kevésre megy. Mondd csak, Laertes, Miért dühöngsz így? Jó, Gertrud, ereszd.	King Claudius What is the cause, Laertes, That thy rebellion looks so giant-like? Let him go, Gertrude; do not fear our person There's such divinity doth hedge a king, That treason can but peep to what it would, Acts little of his will. Tell me, Laertes, Why thou art thus incensed. Let him go, Gertrude. Speak, man.
LAERTES Hol az atyám?	Laertes Where is my father?
KIRÁLY Meghalt.	King Claudius Dead.
KIRÁLYNÉ Nem általa.	Queen Gertrude But not by him.
KIRÁLY Hadd kérdje ki magát.	King Claudius Let him demand his fill.
LAERTES Meghalt, de hogy? Szembekötősdit nem játszunk velem! Pokolba, hűség! eskü, ördögökhöz! Lélek, kegyesség a gyehenna tűzbe! A kárhozattal szembeszállok én. Odajutottam, hogy föl sem veszem Ezt a világot, sem a másikat. Hadd jöjjön, ami jő, de az atyámért Bosszút állok busásan.	Laertes How came he dead? I'll not be juggled with To hell, allegiance! vows, to the blackest devil! Conscience and grace, to the profoundest pit! I dare damnation. To this point I stand, That both the worlds I give to negligence, Let come what comes; only I'll be revenged Most thoroughly for my father.
KIRÁLY Nos, mi gátol?	King Claudius Who shall stay you?
LAERTES Saját akaratom, nem egy világé; És eszközimmel úgy gazdálkodom, Hogy sokra érjen a kevés.	Laertes My will, not all the world And for my means, I'll husband them so well, They shall go far with little.
KIRÁLY Laertes, Ha bizonyost vágysz tudni, az atyád Halála hogy lett: úgy van-é mégírva Bosszúdban, hogy vesztőt, nyerőt besöpresz, Ellent s barátot?	King Claudius Good Laertes, If you desire to know the certainty Of your dear father's death, is't writ in your revenge, That, swoopstake, you will draw both friend and foe, Winner and loser?
LAERTES Nem, csak eIlenit.	Laertes None but his enemies.
KIRÁLY Nem akarod hát tudni, kicsodák?	King Claudius Will you know them then?
LAERTES Barátit ily tárt karral ölelem, És, mint az élet-osztó pelikán, Véremmel szoptatom.	Laertes To his good friends thus wide I'll ope my arms; And like the kind life-rendering pelican, Repast them with my blood.
KIRÁLY Most úgy beszélsz Mint jó fiú és egy igaz nemes. Hogy én e tettben ártatlan vagyok, És bánatodban buzgó részt veszek Értelmed azt oly tisztán fogja látni, Mint a napfényt szemed.	King Claudius Why, now you speak Like a good child and a true gentleman. That I am guiltless of your father's death, And am most sensible in grief for it, It shall as level to your judgment pierce As day does to your eye.
DÁNOK Künn. Bocsátni kell!	Danes Within Let her come in.
LAERTES Mi az? miféle zaj? Ophelia visszajő. Ó, szídd fel agyvelőm, nap! sós könyű, Marj ki szememből minden lát-erőt! Istenre! őrültséged súly szerint Meg lesz fizetve, hogy süllyed a mérleg. Ó, jó hugom, kedves, kedves leány, Pünkösdi rózsám, szép Ophelia! Ó, ég! hogy egy ifjú leány esze Csak oly halandó, mint ősz ember élte! Gyöngéd a természet szerelme: mindig Küld valamely becses ajándokot Ánnak sírjába, kit szeret.	Laertes How now! what noise is that? Re-enter OPHELIA O heat, dry up my brains! tears seven times salt, Burn out the sense and virtue of mine eye! By heaven, thy madness shall be paid by weight, Till our scale turn the beam. O rose of May! Dear maid, kind sister, sweet Ophelia! O heavens! is't possible, a young maid's wits Should be as moral as an old man's life? Nature is fine in love, and where 'tis fine, It sends some precious instance of itself After the thing it loves.
OPHELIA Vitték födetlen arccal őt, S haja-lálom! s haja-nálom! Sírjába sírtak könny-esőt – Áldj', Isten, galambom!	Ophelia Sings They bore him barefaced on the bier; Hey non nonny, nonny, hey nonny; And in his grave rain'd many a tear:– Fare you well, my dove!
LAERTES Ha ép észel bosszúra ösztönöznél, Nem hatna így meg.	Laertes Hadst thou thy wits, and didst persuade revenge, It could not move thus.
OPHELIA Te csak azt danold, hogy Haj alá-alálom, alá, halálom! Ni lám, mint rámegy a vers. A csalfa számtartó az, ki ellopta urasága leányát.	Ophelia Sings You must sing a-down a-down, An you call him a-down-a. O, how the wheel becomes it! It is the false steward, that stole his master's daughter.
LAERTES E semmi több, mint a valami.	Laertes This nothing's more than matter.
OPHELIA Itt egy rozmarinszál, az emlékezetre; kérlek, édes rózsám, hogy jussak eszedbe; itt meg háromszín ibolya, ez való a gondolatra.	Ophelia There's rosemary, that's for remembrance; pray, love, remember: and there is pansies. that's for thoughts.
LAERTES Értelem, az őrültségben: összeillesztve gondolat és emlékezet.	Laertes A document in madness, thoughts and remembrance fitted.
OPHELIA Nesze, neked ánis meg galambvirág; neked ihol a ruta; ebből nekem is egy kicsit; vasárnap úgy hívhatjuk, hogy irgalomfű; ön a rutáját egy kis különbséggel viselheti. Ne neked százszorszép; adnék violát is, de mind elhervadt, mikor az atyám meghalt. Azt mondják, istenesen múlt ki – Dalol. Jancsi hívem az én szívem minden öröme –	Ophelia There's fennel for you, and columbines: there's rue for you; and here's some for me: we may call it herb-grace o' Sundays: O you must wear your rue with a difference. There's a daisy: I would give you some violets, but they withered all when my father died: they say he made a good end,– Sings For bonny sweet Robin is all my joy.
LAERTES Bánat, levertség, a pokol maga Őnála mind kellemre változik.	Laertes Thought and affliction, passion, hell itself, She turns to favour and to prettiness.
OPHELIA Dalol. Hát már vissza se jő? Hát már vissza se jő? Nem, nem; a sírba ment Vess ágyat odalent. Soha nem tér meg ő. Szakálla hófejér, Len-fürtök a fején; Oda van, oda van! Siratni hasztalan. Ég, könyörülj lelkén! És minden keresztyén lelkén, kérem az Istent. Isten velök. El.	Ophelia Sings And will he not come again? And will he not come again? No, no, he is dead Go to thy death-bed He never will come again. His beard was as white as snow, All flaxen was his poll He is gone, he is gone, And we cast away moan God ha' mercy on his soul! And of all Christian souls, I pray God. God be wi' ye. Exit
LAERTES Látják ezt? Ó, Isten!	Laertes Do you see this, O God?
KIRÁLY Laertes, szólanom kell bánatoddal, Vagy tőlem olyat vonsz el, ami jog. Válaszd, eredj, legértelmesb barátid, Köztem s közötted hogy itéljenek. Akár egyenest, akár mellékesen Érintsen a vád: országunkat adjuk, Éltünk, koronánk s mindent, mi mienk, Elégtétel gyanánt neked; ha nem, Akkor türelmed kölcsönözd ide, S mi rajta lészünk, ten-lelkeddel együtt, Hogy megnyugtassuk azt.	King Claudius Laertes, I must commune with your grief, Or you deny me right. Go but apart, Make choice of whom your wisest friends you will. And they shall hear and judge 'twixt you and me If by direct or by collateral hand They find us touch'd, we will our kingdom give, Our crown, our life, and all that we can ours, To you in satisfaction; but if not, Be you content to lend your patience to us, And we shall jointly labour with your soul To give it due content.
LAERTES Jól van, legyen. Halála módja, titkos temetése, Se kard, se címer hamvain, se zászló, Főúri pompa, sem nyílt ravatal Mindez kiált, égből a földre mintegy, Hogy érte számot kell vennem.	Laertes Let this be so; His means of death, his obscure funeral– No trophy, sword, nor hatchment o'er his bones, No noble rite nor formal ostentation– Cry to be heard, as 'twere from heaven to earth, That I must call't in question.
KIRÁLY Vegyed. S hol bűnt találsz, a bárd essék oda. Most, kérlek, jöjj velem. Elmennek.	King Claudius So you shall; And where the offence is let the great axe fall. I pray you, go with me. Exeunt

←Negyedik felvonás, 4. szín

Hamlet (Negyedik felvonás, 5. szín)

Negyedik felvonás, 6. szín→