Ha fejem lehajtom

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ha fejem lehajtom
szerző: Ady Endre

Asszony ölébe ha lehajtom
Nagy, szomorú szatír-fejem:
Emlékezem.

Egykor nagy asszonyként bolyongtam
Forró és buja tájakon
Álmatagon.

Messze és mélyen az Időben
Én asszony voltam: termetes,
Szerelmetes.

Jöttek utánam vézna ifjak
Simán, vágyóan, betegen:
Emlékezem.