Ugrás a tartalomhoz

Gróf Széchényi Ferencnének

A Wikiforrásból
Gróf Széchényi Ferencnének
szerző: Csokonai Vitéz Mihály

NAGYSÁGODNAK kárpitokkal,
Keresztekkel, tsillagokkal
     Ez Napon udvarlanék.
Tisztelkedném kösöntyűkkel
És reá smaragd betűkkel
     JULIÁNÁT metszenék:
Concertekkel ekhóztatnám
És ágyukkal durrogtatnám
     A' Dunának partjait;
Pompáznám örömportákkal
'S tűndöklő tüzi-munkákkal
     Buda s Pest piattzait:
Sőt még többet is mivelnék!
De sem tőlem ki nem telnék
     Ilyen pompa, ilyen kints;
Sem NAGYSÁGOD grófi telke,
Kintstárja és Nemes Lelke
     Illyeknek hijával nints.

En bövölködöm versekben;
NAGYSÁGOD pedig ezekben
     Mindég nemes kedvet lél.
Méltán is; mert kit lantjára
Clió vészen, Nap' módjára
     Fénylik az 's mindenha él.
Sok gyémánt jelek elvesztek,
Léthét ússzák sok keresztek,
     Sok oszlop a' porba ül;
Ellobban Stuver' remekje,
'S a' Hájden bájos énekje
     A' szellőkön elrepül.
De a' múzsáknak szózatja
A' sírt is megrázkodtatja
     'S életet fuvall belé:
A Virtus' nevét felfogja
'S örök trombitán harsogja
     A' Nap' két háza felé.
Kit Bellóna' babérjával,
Kit a' polgári tserfával
     Jegyez ki a' tisztelet,
Hogy az érdem' templomában
Tűndököljenek sorjában
     Feltördeltt sírjok felett.
NAGYSÁGOD Kegyelmes Férje
És Méltóságos Testvérje,
     Kik Nazánk Múzsáinak
Oltárokat építettek;
Részesivé ekképp' lettek
     Olympus' tornátzinak.
Hogy pedig e' ditső tájon
Az ő Húgok is sort álljon
     A' Héroinák között,
NAGYSÁGOD tisztelt Fejére
A' Clio' egyik testvére
     Egész TAVASZT kötözött,
Kinn az Ősz a Kikelettel,
A' morál a szép Képzettel
     Atyafias lántzot von;
Mint ágán a Narantsfának,
És képén a Grátziának,
     Vagy pedig ─ NAGYSÁGODON.