Galamb

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Galamb
szerző: Somlyó Zoltán

A fák alatt már hervadott a gyep
és jött az ősz már, egyre közelebb.

Érett gyümölcsök sóhajtoztak ott
s a bágyadt szél bús illatot hozott.

Kék fátyolával elrepült előttem,
mint kék madár, mely ágrul-ágra röppen.

Utánna néztem… kicsi kék galamb…
És így lett dél, megszólalt a harang;

messziről zengett s nagyon messzire,
mint távol-kedves szerelmes szive.

S a fáradt őszben nagyon csendesen
utána sóhajtottam: kedvesem…