Fogynak a lányok

Fogynak a lányok szerző: Ady Endre

»Hiteles értesülésünk szerint... a debreceni elő-
kelő társadalomhoz tartozó legszebb tizenöt leány
lesz menyasszony a jövő héten.« (Egyik debreceni
lapból)

Mit ér, hogy él a föld-golyóbis,
Hogy Afrikában győz a búr,
Lehet a kvóta bármi jó is
És delegátus Ugron úr,
Sulamithot bár százszor adják
S kezdődjenek a téli bálok,
Mit ér minden, ha Debrecenben
Férjhez mennek mind a leányok.

Hol lesz a mi nagy büszkeségünk,
Szegény, elárvult Debrecen,
Mennyi szép lányunk volt minékünk,
Mennyi szép lányunk, Istenem!
Mert volt nekünk sok kincsünk egykor,
De keresztet veténk reájuk,
A régi fényből ők maradtak:
A leányok, a szép leányok.

Színházban, bálban, séta-téren
Nem fog ragyogni annyi fény,
Állandó lesz nyáron, mint télen
A szomorú, a holt idény...
Az átok sújt... De mégis, mégis
Nem lesz olyan nehéz az átok:
A szép leányból szép asszony lesz,
- Csak menjenek férjhez a lányok...