Fehér asztal búcsúztatója

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fehér asztal búcsúztatója
szerző: Ady Endre

Boros asztal, fehér asztal,
Telt poharak, kacagva bongók,
Víg, hős, legényi éjszakák,
Villámos kedvüek, csapongók,
Már elhagylak benneteket.

Szíves órák, duzzadt órák,
Rólatok már lassan lekések,
Elmulasztom örömötök
S a régi szép feledkezések
Ritkán jönnek, alig-alig.

Boros asztal, fehér asztal,
Frigyesedésünk hajdan-hajdan
Képzelt gondokban született,
Örömnél is jobb ifju bajban
S most mint bagoly-hit szétszakad.

Szíves órák, duzzadt órák,
Komorabbak s hígabbak lesztek
S a régi borosüvegek
Nyujtóznak, mint vén sírkeresztek
Vén temetőben valahol.

Ritkább-ritkább lesz a kortyom
S megtelek már síri malaszttal
S oly furcsa a ravatalom:
Egy boros asztal, fehér asztal
S virrasztóim telt üvegek.