Fegyvert fogok a hazáért

A Wikiforrásból
← Az egész föld kerekségénNépdalok és mondák (1. kötet)
szerző: Erdélyi János
Fegyvert fogok a hazáért
Istenem, istenem, be megvertél →

Fegyvert fogok a hazáért,
Hadd onthassam a török vért.
Hozok haza ezüst órát,
Ezüst kardot, szép pántlikát.

De hogy hagyjam a falamat,
Benne az én galambomat?
Sirna, rína én utánam,
Meglehet hogy meg is bánom.

Itt maradok a faluban,
Veled játszok a pitvarban;
Csókolj meg hát, édes rózsám,
Megvetettem érted hazám.

De te látom, busan tekintsz,
Fegyvert fogni szemeddel intsz.
Mert szereted a katonát,
Köpenyeges királyfiát.

Édes rózsám, isten hozzád!
Köszönöm a jó tudományt.
Fegyvert fogok a hazáért,
Majd kiontom a török vért.

Sokat vágok le közűlök,
Ha elesem, rájok dűlök,
Mint arató a kévére,
Méltó leszek könycseppedre.