Ugrás a tartalomhoz

Fájdalmak

A Wikiforrásból
Fájdalmak
szerző: Ady Endre

(Marthe Dupuy verse)

Óh, nem szövik sehol az én szűz nászruhámat,
A könnyű fátylat én, óh, mindhiába várom,
A lenge hó-fátylat, fehéret, mint az álom,
Mely szívemben dalolt s imája volt a vágynak.

Óh, a kéz a kézben, ha a nap fényre lobban!
Óh, életünknek ránkmosolygó, erős párja!
Óh, boldogságos csönd, halk csókok szent futárja
S fejünk egy hű sziven boldog epedő gondban...

Óh, ifju lovag, kit vártam ifju reményben,
Mért hagytál egyedül, mért nem jöttél el értem?!...
Édes, gyöngéd névvel hívtalak, mindhiában!...

Óh, álom-vőlegény, uram, lelkemnek fénye,
Ifjú odaadásom megigért vőlegénye,
Óh, jaj, mint gyászollak téged, kit sohse láttam!...