Ugrás a tartalomhoz

Eső (Radnóti Miklós)

A Wikiforrásból
Eső
szerző: Radnóti Miklós

Boros emberek nézik a felhőket
feketén egy hete már s huncut szavakat
morognak az égre a fénytelen útról,
és hogy ázott leánnyal dalolva jöttem
a hegyről, csomósan elpanaszolták: a Vág
kimosta éjjel s most viszi a füzet
a partról és rajta a sok bogárt; már
omlik a nedves föld és kutya kiséri
a parton ugatva s a szélben a csillogó
bokor is föltapsol az udvaros holdra,
mert fehéren a falu végén most hal meg
a lány, aki hiába húsz éve várja már,
hogy visszajöjjön barna kedvese.