Egyedül (Szép Ernő)

A Wikiforrásból
Egyedül
szerző: Szép Ernő

Ni, milyen kedves ifjú pár,
De csinos a kis nő, de bájos,
Kezes bárány, szelíd madár,
Odasímul gavallérjához.
Mi jut eszembe. Megremegve
Nézek a szerelmes szemekbe.

Ilyen rossz kedvvel mentem én
A járdán téli éjszakákon
Illetlen nyomor idején,
Egyszer mikor nem volt lakásom,
S vonító szélben, hóesésben
Az ablakokba fel-felnéztem.

Az égő ablakokon át
Bámultam és semmit se láttam,
Mások meleg, szép otthonát
Elképzeltem havas kabátban.
Úgy néztem, majd elpityeredve,
Mint most az idegen szemekbe.