Ugrás a tartalomhoz

Egy régi szőkéhez

A Wikiforrásból
Egy régi szőkéhez
szerző: Szép Ernő

Csak annyi volt veled, szerelmem,
Csak annyi volt,
Egy kézfogás idegen helyen.

Egy fuvalom... nem is tudom mi.
Nem is tudom,
Csinált virágot megszagolni.

A kisasszony a zongoránál,
A kisasszony
Elsétál, beleüt, odább áll.

Két felleg közt a hold hogy elmegy,
Két felleg közt
Csak annyi volt veled szerelmem.

Arany gyertya sötét szobán át,
Arany gyertya
Nyíló ajtó eloltja lángját.

Őszi fák közt jutott eszembe,
Őszi fák közt
A földre nézek elmerengve.

Mintha régi tallért találnék,
Régi tallért
S keresném rajta a királynét.