Egy ikárusz panaszai

Egy ikárusz panaszai szerző: Charles Baudelaire, fordító: Babits Mihály

Boldogan él, vigan, betelten,
ki durva rimákat szeret,
de az én karom eltörött,
mivel én felhőket öleltem.

A ritka csillagok büne,
melyek egem mélyén ragyognak
hogy fáradt szemeim napoknak
emlékével vannak tele.

Hiába vágytam én a térnek
elejét s végét lelni meg:
valami szörnyü tűzszemek
melegétől szárnyaim égnek.

A Szép szerelme éget el,
s nem lesz meg annyi bús jutalmam,
hogy a tengernek nevem adjam,
amelybe majd zuhanni kell.