Csukott szemű csókok

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csukott szemű csókok
szerző: Ady Endre

Hogy csókosat egyszerre álmodunk,
Csak ennyit tudok róla.
istenem, az-e, akit gondolok?
Mindig megérzem,
Mikor lecsúszik a takarója.

Mi már talán sohse találkozunk
Bús vándorok mi ketten.
De ott vagyok, mindig, mikor kíván
És ő is eljött,
Akármilyen idegent szerettem.

Lehet, hogy dús, fekete a haja,
Ilyen hajat kívánok.
S óh jaj, az ő dús, fekete haját
Hányszor hozták el
Arcomra kócos, szőke leányok.

Még egyszer fogom más csókjainál
Szemeimet lezárni:
Majd ha ő is így csókol valakit,
Csukott szemekkel,
Mert engem nem bírt már tovább várni.