Csókok és szabadítások

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csókok és szabadítások
szerző: Ady Endre

Csókok, akiket, csókok,
Mindhalálig, akárhogyan megtartok,
Sohse tenném le miattatok, soha
Azt a gyönyörünél szebb kardot,
Mely csókok előtt jár s csókokat szerezhet.

Szeretlek,
Másokat szabaditó küzdés,
Szeretlek, igazított, szent pózom.
S ha kinyújtózom,
Szerelemmel egykorra jut eszembe
Mindenkinek letiport szabadsága,
Szerelme.

Mert ott van benne
Nagy hitem és nagy hitetlenségem,
Sorsom és végem
És végig az Életen,
Még a szerelmen is, ha a szerelem
Minden lenne,
Ha mindent tudna adni.

Csak szerelemben vigadni
Nem fogok, míg más gondom is jön:
Csókokkal haljon meg a szívem,
De az elnyomottaknak sírva köszönjön.