Csók a karodra

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csók a karodra
szerző: Somlyó Zoltán

A karcsú villanyláng alatt
egy keskeny havas út szalad:
fehér karod – fejemhez.

A melleid s ajkad között
e híd vágyakkal öntözött
s lehet, még sírhelyem lesz.

Áldott e keskeny havas út,
mely szikrázva s kígyózva fut
szivedtől a szivemhez!

Ne mozdulj! Most lép rajta át
egy csók s ha megmozdítanád:
közöttünk sírverem lesz.