Bolond, halálos éj

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bolond, halálos éj
szerző: Ady Endre

Éjszakra bámul ablakom,
Egyetlen, zörgő ablakom,
Alattam a tenger vonit.
Én a szivemet hallgatom:
Milyen két bolond muzsika.

Távol csillognak a hegyek,
Havas, vér-árnyas, nagy hegyek.
Éj van, a tenger zöld habos,
Szobám fehér. Megyek, megyek:
Ma bolond színek éje van.

Mimózák édes illatát,
Áldott virágok illatát
Veri föl s hozza be a szél.
Ma csupa illat a világ:
Micsoda bolond illatok.

A Hold talán tüzet evett,
Lángot evett, tüzet evett
Ez a vén gethes paripa.
Égnek a nyarga fellegek:
Be tüzes lett ma a világ.

Megyek, megyek: ez a Halál.
Tudom, tudom: ez a Halál.
Fölötözök, ajtót nyitok
S a küszöbön utamba áll.
Óh, be bolond, halálos éj.

(Monaco)