Az Idők kedveltjei

Az Idők kedveltjei
szerző: Ady Endre

Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 16-17. szám

Mi nem fogunk únásba hunyni,
Mert riasztóan szépek az Idők
s az Idők kedveltjei vagyunk mi.

Szivemben minden százszor újhodt,
Mert vakitóbb öröm-tüzeket
Még másnak a Sors sohase gyujtott.

Mi parádénk e szörnyű minden
S kéjes Vitus-táncuk az Idők
Itt ropják most a mi sziveinkben.

Fölséges a háborúzásunk,
Fölséges a világ kórusa:
Mi-kettőnknek nem lesz soha másunk.

A Halál szent párfüme terjeng
Forró, zaklatott ölünk körül:
Nincs oly isten, ki ellenünk merjen.

Óh, mi, boldog kiválasztottak,
Kik magunkban minden életet
Cipelünk elébe a Gonosznak.

Óh, Gonosz, ki legnagyobb lettél,
Két szép embert összekerítő
Nagyobb hiddal a kis szerelemnél.

Mi nem fogunk únásba hunyni,
Mert riasztón szépek az Idők
s az Idők legszebbjei vagyunk mi.