Az örök vers

A Wikiforrásból
Az örök vers
szerző: Li Tai-po, fordító: Kosztolányi Dezső

Pingálgatok magam, betűket írva,
gyöngy harmatoz, bambusz zúg, mint a hab,
verset vetek a tündöklő papírra,
mint hóba szilvafa-virágokat.

Nők hónaljába mandarin virága
meddig szagos? És meddig él a hó?
Jaj, bár örök lehetne ez a drága,
bús versem, amit most kezem leró.