Az áhított csömör

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az áhított csömör
szerző: Ady Endre
először:Budapesti Napló 1907. március 10. XII. évfolyam 60. szám. kötet:Ady Endre: Vér és arany. Bp., 1910. [1]


Csak egyszer, csak egyszer
Rakhatnék elébük rakás aranyat,
A rosszak, a szépek, csodásak elé.
Csak egyszer, csak egyszer
Lakhatnék dúsan szerelemmel.

Csak egyszer, csak egyszer
Csapna a szivemre szent, lanyha csömör,
Az az áldott, az a híres, az a nagy.
Csak egyszer, csak egyszer
Búcsúzkodnék a szerelemmel.

Csak egyszer, csak egyszer.
Jóllaktam és hullna a büszke arany
Formás, csaló, pipogya lábuk elé.
Csak egyszer, csak egyszer
Számolnék el a szerelemmel.