Agg Néró halála

Agg Néró halála
szerző: Ady Endre

először: Budapesti Napló 1906. január 28. XI. évfolyam 27. szám kötet:Ady Endre: Vér és arany. Bp., 1910. [1]

Szép Rómám alszik s én virrasztok,
A büszke Nérót temetem.
Fiúk, új leányt és új poétát
Hozzatok ide nekem.

Hideg az én vörös palástom,
A lányt csak szememmel falom,
Nem ad már hőt boros Falernum
És fűzfa-nóta dalom.

Megmondanám annak a lánynak,
Hogy ő az Isten és nem én,
Hogy ezerszer boldogabb nálam
Egy kemény inú legény.

Megölelném az ifju költőt
És sírva szólnék: dalra fel.
Nincsen Olimpusz: az a költő,
Aki hisz és énekel.

Aranyaim elibük szórnám:
Boruljatok össze, nosza
És csendülne a muzsikások
Szerelmes, szent himnusza.

Vörös palástom rájuk dobnám,
Míg vonagolnak a gyepen
S akkor szúrjatok a szívembe:
Haljak meg szerelmesen.

Róma aludjék: ifju Cézár
Jöjjön utánam, akarom.
Érjen más által diadalmat
A csókom és a dalom.