A vigyázatról
Vigyázz, el ne bukj, barátom,
vigyázz!
Óvakodj az ellenségtől,
ki barát képét vevé föl,
és a gonosznak cselétől,
vigyázz!
Óvd a látottól látásod,
hogy ne légyen elbukásod
s üggyel-bajjal gyógyulásod,
vigyázz!
A hívságosat ne hallgasd,
nyájassággal lépre csalhat,
s megfogódni, jaj, siralmas,
vigyázz!
Rakjál izlésedre féket,
mert a mérték hijja méreg
s kicsapongás ronda vétek,
vigyázz!
Óvakodj az illatoktól,
melyek megzavarnak sokszor,
és a tilalmas szagoktól,
vigyázz!
Óvd az érintéstől ujjad:
a romlás testedbe bujhat,
Istennel ne húzz te ujjat,
vigyázz!
Vigyázz, ha jön a rokonság,
hogy elmédet meg ne rontsák
és a bajt csőstől ne ontsák,
vigyázz!
Féld a víg barátok hangját,
kik nyüzsögnek, mint a hangyák
s gyökereid megrohanják,
vigyázz!
Óvd magad rossz gondolattól
mert a szellem szenved attól
s lelked elhal, mint a fagytól,
vigyázz!