A vigasztalannak

A vigasztalannak
szerző: Szini Gyula

Nyugat · 1910. 20. szám

Sohase sírj! a könnyek késnek,
sziveden át ravasz rést vésnek. A feledésnek.

Sohase sírj! a felhők sírnak,
nevelnek fűt hantján a sírnak. Gyógyitó írnak.

Sohase sírj! az ilyen zápor
csak türelem-rózsákat ápol. Te másra vágyol.

Sohase sírj! ki némán megáll,
arra a halk és félénk halál ... jobban rátalál.