A tizéves Éva

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A tizéves Éva
szerző: Ady Endre
Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 8. szám

Kék szemei asszonyosak,
Nedves és friss csöpp piros szája:
Megcsókolom, eltaszitom
Félőn, megbabonázva.

Tizéves Éva, másra vár:
Már a sirom is be lesz nőve,
Mikor valaki elviszi
Itatni csók-kutfőre.

És mégis az én asszonyom,
Ott rejtőzik temetve benne,
Ami ma még csúf kárhozat
S holnap üdvösség lenne.

Kemény mell, vágy és izga vér
Valakiért majd-majd kibomlik,
De esküszöm: e valaki
Majd énreám hasonlit.