A tündér szó jelentése (Magyar mythologia)

← Tündéri hitregénk köre.

Magyar mythologia szerző: Ipolyi Arnold A név jelentése.

Tündérország, tündéri boldog aranykor, társaslét. →

     A tündér név eredeti jelentését nyomozván, birjuk a tün gyököt, mely a tünik igében comparet, apparet értelemmel bir; fen van még egy közelebbvivő tündik igénk is, szint ily jelentéssel; szótáraink szerint (Sándor, Kreszn.) apparet, comparet, transfiguratur, transformatur; de ezen utóbbi magyarázat, mint észrevehető, már csupán a tündéri képzet fogalmából van átszármaztatva, mert már régibb lexicographusainknál is, (mint Molnár) a tündér: portentum, magus, praestigiator, qui se in varias species pro lubitu transformat, empusa. A mün. codexb. is (N. E. 3. 46, 49) tündérlet a phantasma magyarítására használtatik. — Ezen magus, praestigiatorrali magyarázat általánossága (így találjuk t. i. a tátos, bűvös, garaboncos és más mythosi fogalmaink is szótárainkban), szükségessé tette a tündérre nézve azon szorosb meghatárzást, mely a róla fenlévő népies képzethez közelítőleg, újabb szótáraink s íróinknál a nympha s méginkább a román fée képzetével használtatik. Otrokócsi (orig. 2. 66) a tündért Tyndarossal összehasonlítván, és héber származtatásaihoz híven mind a kettőt a héber: tedár — jugiter szótól eredtetvén, ezen értelemnél fogva szinte: agilis, strenuusnak magyarázza, significat, um., nobis hominem adeo agilem, ac celerem in suis motibus ac gestibus, ut facile se possit subtrahere ab oculis hominum, vel se permutare, quasi dicam agyrtam seu praestigiatorem. De ezen közönséges értelmezéssel már ő sem elégedett meg, és ez eröltetett magyarázat mellett, a praestigiator és agyrtatól egészen eltérő népképzet foroghatott fen előtte midőn hozzáadá: nisi quod nostrum tündér et tündéres mollius quid sonat et honestius; hogy ezen mollius és honestius, — gyöngédebb, és kecsesb alakban nyilván nymphai, a magy. tündérhez közelebb járó, hasonlatosság lebeghetett előtte, látható, miután Tyndaros és tündérünk közt a rokonságot abban keresi, hogy amaz egy najád, Bateia nympha fia volt, miért um: delicatas nymphas solent nostri amantes subinde per jocum tündéres vocare et vice-versa hos illae. — Szavunk e szerint gyöki értelménél fogva a tünéz — comparitio, apparitio jelentésével birhat, és a tündéri természet majd fel, majd eltünő jelenségét fejezné ki^[1], mire kmdásaink és szólások is mutatnának: eltűnt mint a tündér, tündér szerencse, tündér világ, változó és mulandó életünk Sánd. Kreszn. mi egyiránt magyarázható volna azután nem csupán a tündéri tünékeny természetre, de a fentebb érintett tündéri boldog aranykor múlta és eltüntére is. A tün gyök alá találom szinte sorolva Kresznericsnél a: tündöklő, tündöklik — splendet, fulget, radiat, effulget, nitet, micans, fulgens, igét és fogalmat, sőt Szabó D. után a tünekedik — conatur — um. — splendescere igét. Faludinál (n. asz. 73) tündéri pompa, s közbeszédb. is: tündéri fény, szépség, boldogság, kifejezéseket, mi ismét a tündéri fényes aranyos boldogléti képzettel érintkezik^[2]. Egyébiránt a tündöklés, micans, fulgens tüneménye is a fel- és eltűnés jelenségével függ össze. Mennyire tartozik ide Kresznericsnél szinte e gyök alatt előjövő tündemény és tündevény — vespertilio, denevér, s Molnárnál a tündér empusavali magyarázata, a lidércnél (VIII) látandjuk.

1. a román nyelvekeni (olasz, franc, fáta, fée, span. hada), fátanak is hasonló jelentés tulajdonítatik, Johanaeu (mem. d. l' acad. celt. 3. 232) szerint, a fata: s' evanouir, tomber en defaillance, az eltünés ezen értelmével magyaráztatik. —
2. hasonl. a kelet tündérei a perik-rőli szólások: ragyogó, fénylő, tündöklő mint a peri, l. Firdusi Schah namehjában (Görres 2. 2) — hellleuchtend wie ein peri. —