A szamár (Chesterton, Sárközi Gy. fordítása)
Mikor az erdő járt, a hal
repült, a vad sövény
fügét hajtott s vérzett a hold
akkor születtem én:
Rikoltva, torz fejjel, fülem
csúf szárnyként röpködött:
ördög torzképe lettem a
négylábuak között.
Kit kivetett rongyként a föld
s egy ősi akarat,
gyötörj, gyalázz: néma vagyok,
megőrzöm titkomat.
Ostobák! Jutott nékem is
egy nap, vad s drága nap:
hangok lengtek fülem körül
s pálmák lábam alatt.