A nap innepe

A nap innepe szerző: Csokonai Vitéz Mihály

     "Idvez légy, áldás forrása,
Világosság tengere,
Munkás halandók lámpása,
Életünk rúgó-ere!"

     "Te mutatod meg minékünk,
Mi fejér, mi fekete?
Te általad bús vidékünk
Örömkertté tétete."

     "Halmainkat, völgyeinket
Örömbe öltözteted
És sorvadó beteginket
Erőddel élesztgeted."

     "Süss atyáink templomába,
Süss szent súgáriddal bé
S a setét telet honjába
Kergesd, tőlünk másfelé."

     "Im, az innep szűzecskéi
Elődbe kiszállanak,
S jótéted első zsengéi
Kaskáikban látszanak."

     Fogadd el ez apróságot
Hozzánkjöttöd innepén,
Óh te, ki fényt s gazdagságot
Hintesz el Pérú gyepén!"─

     Az inkák így éneklének,
Így a nap leányai,
Így a Kuszkó szent helyének
Minden béavattjai,

     Midőn hozzájuk megtére
A rokon nap fényivel
És hazájok édenjére
Fényt és termést szóra el.─

     Hát mi miként innepeljünk
Néked, óh keszthelyi nap,
Kitől éden lesz lakhelyünk.
Kitől népünk fényre kap?

     Óh, tiszteld minden haboddal,
Balatonnak Thétise!
Mert ki tesz jót tájékoddal?
Festetics, ─ vagy senki se'.