A megnőtt Élet

A Wikiforrásból
A megnőtt Élet
szerző: Ady Endre
Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 8. szám

Hatalmas, hős, sudaras multnak
Ágai, gyönyörű éveim,
E véres idő-mosolyok
Igazi lombba most borulnak.

Méltó, nagy tavasza most ért meg
(Túl rémületeken s vágyakon,
Tavalyi kisértéseken)
Az én istenemnek, a Vérnek.

Az Élet szörnyüséges, gazdag
S az én kicsufolt szent sebeim,
Mint rózsák piros májuson
Egy világ testén fölszakadnak.

Most, ime, itt az életemnek
Átkos és bús magyarázata,
Sejtő kínja, szédülete,
Dölyfe, - ime, honnan erednek.

De e tavaszt lombosan állom,
S megért mindent e megért tavasz
S olyan nagy most az életem,
Mint óriás grimászú álom.