A lóversenyről

A Wikiforrásból
A lóversenyről
szerző: Ady Endre

A szerkesztőm a verseny napján
Parancsot adott hidegen:
─ Ki fog menni a lóversenyre,
Tudósítást hoz énnekem. ─
Előkelőn nyúlt a zsebébe:
Egy jegyet vett ki, semmi mást
S én ─ egyebet úgysem tehetvén ─
Elfogadtam a megbizást.

Potyajeggyel és semmi mással
Ott voltam hát a versenyen,
Drukkoltam én mindegyik lóért
S nem raktam egyik lóra sem.
Lázban voltam, mint itt körültem
Lázban volt vén és fiatal
S leghangosabban én kiáltám:
Bejött az Abszi, diadal!...

S hogy vége volt egy-egy futamnak,
Mind búsabb arccal ültem én,
Hallottam körül sugdosódni:
Ez sokat veszthetett szegény.
S mikor Abszi elsőnek jött be
És én ujongtam szerfelett,
Láttam, milyen irígyen néznek
Körültem mind a vesztesek.

A lóverseny édes mulatság
És szörnyen olcsó, annyi tény,
Én a lóversenyen mulattam
Legkedvesebben az idén.
Nem nyertem ugyan egy fillért sem,
De ami nagyobb élvezet:
Elhitettem magammal azt, hogy
Elvesztém minden pénzemet.