A két Páris
szerző: Ady Endre
Páris, 1910. márc. 8.
Hát addig csufolták paraszt Páris-nak Hódmezővásárhelyt a budapesti skriblerek, hogy a "paraszt Páris" hirtelen beszéltetni kezd magáról, mint a magyar intellektuális forradalom új sánc - helye. Nem tudok szebbet és jobbat mondani, minthogy engem lepett meg legkevésbbé Hódmezővásárhely ébredése, kulturális nyugtalansága s az "A Jövendő". Igy kellett történnie s igy lesz ez még sok olyan elátkozott szögletében Hunniának, ahol ma még csak halál s legföljebb egy kis prüszkölő bosszuság lakoznak. Itt, Párisban, hova sok magyar csalódással rejtőztem el, olvasom "A Jövendő"-t s néhanéha örömet érzek. Ritka eset ez, hogy én örüljek tudniillik, de az Önök lapja örvendezésre méltó. Hiszen Budapesttől Orsováig voltaképpen minden, ami van, csak kezdet, de khaotikus, nyugtalan és ennélfogva minden szépet igérő. Magyarországon ma az a fontos, hogy az emberek ne aludjanak tovább s ha alusznak is még, de legalább nyugtalan álmaik legyenek. Biztos, mert ez törvény, hogy a mi mai kulturiparkodásunk is majdan a Nyugaton már észlelhető reakcióval fog járni. De, istenem, még olyan messze vagyunk a csalódásoktól, hogy gazember az, akinek nálunk nincs hite. Tehát : előre, a forradalom nevében, melynek székhelye az a Páris, honnan testvéri szeretettel küld üdvözletet a másik Párisnak - Hódmezővásárhelynek